Mik azok a kék zónák?
Azok a helyek, ahol az emberek nemcsak hosszú életet élnek, hanem aktívak és mentálisan is kiegyensúlyozottak maradnak. Ilyen területek közé tartozik például Okinawa Japánban, Szardínia Olaszországban és Ikária Görögországban, ahol a lakók nem ritkán megélik a 100 éves kort is.
„Bár a kék zónák egymástól nagyon eltérő földrajzi, kulturális és infrastrukturális környezetben találhatók, mégis számos közös vonás figyelhető meg bennük. Az emberek egyszerű, természetes szokásokat követnek: szezonális alapanyagokat fogyasztanak, közösségi programokon vesznek részt, és a mindennapjaikba szervesen beépül a mozgás. Ezek az alapelvek nálunk is megvalósíthatóak” – mondta Turcsán Emese, a magyar Kék Zóna projekt vezetője.
Egy személyes küldetésből országos projekt
„Szerettem volna egészségesebben élni, de a rengeteg, gyakran ellentmondásos információ között elvesztem” – mesélte Turcsán Emese. „Ahogy elkezdtem erről beszélni, sokan jelezték, hogy óriási szükség lenne egy olyan átfogó, mégis könnyen követhető programra, amely mindenki számára elérhető. Ez erősített meg abban, hogy érdemes belevágni.”
Februártól Emese saját közösségi médiafelületein is dokumentálja majd, milyen változásokat tapasztal a kék zónás szokások bevezetésével. „Már elkezdtem napi egyórás sétákat beiktatni a mindennapjaimba. A többi szokást a követőimmel együtt fogom elkezdeni februárban, hogy ők is lássák, honnan hová lehet eljutni.”
Miből áll a projekt?
A kezdeményezés keretein belül különféle közösségi programokkal várják az érdeklődőket, például túrákkal, futásokkal, közös főzésekkel, stresszkezelési tréningekkel és edukációs előadásokkal.
A projekt azonban nemcsak a helyszíni eseményekre épít. A hamarosan induló közösségi médiafelületeken és weboldalon bárki számára elérhetőek lesznek különféle inspiráló tartalmak és gyakorlati eszközök. „A tartalmaink 90%-a ingyenes lesz” – hangsúlyozta Turcsán Emese. Ezek között lesznek heti kihívások, letölthető edzéstervek, receptgyűjtemények és edukációs videók.
Az előfizetéses tartalmak azok számára készülnek, akik mélyebb, egyénre szabott segítséget szeretnének. Ezek közé tartoznak majd a részletes munkafüzetek, előrehaladási naplók, valamint a személyes konzultációk.
Kutatást is indítanak
A Kék Zóna projekt csapata konkrét földrajzi helyen végzett kutatásokkal azt is meg szeretné nézni, hogy hogyan tudjuk a kék zónás területek alapelveit Magyarországon egy-egy adott településen beépíteni a mindennapjainkba. Ezek először Noszvajon és egy másik, egyelőre titokban tartott településen zajlanak majd. „Noszvaj azért ideális kiindulópont, mert erős közösségi élet és egészségtudatos szemlélet jellemzi. Ugyanakkor szerettünk volna egy olyan települést is bevonni, amely jobban tükrözi az országos helyzetet” – magyarázta Turcsán Emese. A másik helyszínt a tervek szerint majd tavasszal nevezik meg.
A kutatás elején induló mérések során feljegyzik a résztvevők fizikai és mentális állapotát, táplálkozási és mozgási szokásait, valamint a közösségi kapcsolataik minőségét. Ezután fokozatosan bevezetnek olyan szokásokat és közösségi programokat, amelyek a kék zónás területek életmódját tükrözik. „Nem drasztikus változtatásokat javasolunk, hanem apró, fenntartható lépéseket, amelyek a mindennapokba is könnyen beilleszthetők” – hangsúlyozta a projekt vezetője.
A kutatás során egy évig követik a résztvevők életét, majd kimeneti mérésekkel vizsgálják meg, milyen hatása volt az életmódbeli változásoknak. Az eredmények alapján olyan irányelveket dolgoznak ki, amelyek más településeken is alkalmazhatóak lesznek.
Generációs különbségek
Turcsán Emese és csapata azt is felismerte, hogy a fiatalabb generációknak is nagy szüksége van a támogatásra.
„Van egy 14 éves lányom, és látom, hogy a fiatalok körében mennyire nagy szükség van iránymutatásra. Sokuk céltalan és mentális, vagy akár fizikai problémákkal is küzd” – magyarázta a Kék Zóna projekt vezetője.
„A projekt egyik legnagyobb ereje abban rejlik, hogy minden korosztályra külön fókuszálunk, így mindegyiknek külön nagykövete is lesz” – emelte ki Turcsán Emese. Például a tinédzsereknek Király Lili lesz a nagykövete, aki modellként és influenszerként nemcsak motiválni tudja a fiatalokat, de betekintést is tud nyújtani nekik a csillogás mögé. Többek között azt is megmutatja, hogy milyen edzésformákat érdemes végezni, és hogy a csillogás mögött mennyi megfeszített munka és sok nehézség is rejlik.
„Minden korosztály másként reagál a változásokra és más igényeik is vannak, ezért külön edzésterveket, programokat és tudományos anyagokat alakítunk ki számukra” – hangsúlyozta.
Tervek a jövőre
A projekt hosszú távú tervei között szerepel, hogy évről évre újabb hazai településeket vonjanak be, és erősítsék a nemzetközi kapcsolatokat is. „Szeretnénk testvérvárosokat keresni, ahová kék zónás utakat szervezhetünk, például Szardíniára vagy Ikáriára. Ezeken az utakon a helyiek életmódját tanulmányozhatjuk, és közösen főzhetünk velük, hogy testközelből lássuk, hogyan valósíthatóak meg a kék zónás szokások” – mondta Turcsán Emese.
Turcsán Emese állítása szerint tehát az egészséges életmód nem bonyolult vagy elérhetetlen, és már néhány kisebb változtatással is jelentős eredményeket érhetünk el. Böngészd a Mozgáskeresőnket, és vágj bele már ma!