Révész Máriusz: azért dolgozunk, hogy Magyarország aktívabb és egészségesebb hely legyen

Németh Balázs: Finnországban jártam a téli szünetben, rokonlátogatáson, és január elsején délelőtt 10 órakor, hidegben, hóesésben egy frizbigolf pályára mentünk el, ami – és ez az igazán megdöbbentő magyar fejjel – tele volt játékosokkal, vagyis az újévet aktívan, mozgással kezdő finn családokkal, baráti társaságokkal. Mennyire vagyunk ettől messze?

Révész Máriusz: Nagyon! Azt sejtem, hogy január elsején 10 órakor a magyar emberek többsége még aludt… A viccet félretéve, az Eurobarométer kutatása alapján Finnország éllovas egész Európában, mindössze a lakosság 8 százaléka állítja, hogy soha nem sportol. Ezzel szemben a magyarok 59 százaléka mondja ugyanezt. Óriási a különbség, az a feladatunk, hogy ezen változtassuk, tehát az aktív, sportos életmódot Magyarországon is vonzóvá és általános gyakorlattá tegyük. A skandináv országok ebben a kérdésben 50-60 évvel ezelőtt nagyon tudatosan elindultak egy úton. Például kimondták, hogy a közlekedés történjen aktívan, vagyis minél többen kerékpározzanak, nagyon nagy hangsúlyt kapott a táplálkozási szokások átalakítása, a sportos életmód, és ennek az eredménye az, hogy mára ezekben az országokban az aktív, egészséges életmód az általánosan elfogadott norma.

El kell hitetni az emberekkel, hogy a sport élmény!

Mi okozza a drámai lemaradásunkat? A közép-európai életfelfogás, az alacsonyabb életszínvonal, a keleti blokkban töltött évtizedek?

– Azt kell mindenkiben tudatosítani, hogy mi magunk vagyunk a felelősek azért, hogy milyen az egészségi állapotunk. A WHO kutatásai szerint, az egészségi állapotunkban az életmódunknak négyszeres a súlya, mint az egészségügyi ellátórendszernek. Négyszeres!

Nem az egészségügyi rendszeren, az orvosokon és a kórházakon múlik, hogy mennyit és milyen minőségben élünk, hanem elsősorban saját magunkon. A finnek várható élettartama 8-9 évvel haladja meg a magyarokét, ez döbbenetesen nagy szám. Ez a különbség döntően az életmódbeli különbségekből fakad, és csak kis részben az egészségügyi ellátórendszer nyújtotta szolgáltatások közti különbségből.

Itt minden mindennel összefügg: ha odafigyelünk az életmódunkra, többen és többet mozognak, akkor csökken a túlsúlyos, elhízott emberek aránya. Ennek következménye, hogy kevesebben küzdenek majd különböző krónikus betegségekkel, például magas vérnyomással, kevesebb lesz a daganatos beteg, jobb lesz a közérzetünk.  Boldogabb és jobb hely lesz Magyarország.  

Ez logikus és elméletben biztosan az az 59 százaléknyi magyar is érti, aki soha nem sportol. De hogyan lehet rávenni az embereket a rendszeres testmozgásra?

– Amit biztosan el kell tanulnunk a skandinávoktól, hogy a sport és a sportolás nem egyenlő azzal, hogy „fogcsikorgatva küzdök” és mindenképpen versenyeznem kell, eredményt kell felmutatnom. A sport maga az élmény, azért érdemes csinálni, mert jól érzem magam. Nekünk olyan körülményeket kell teremtenünk és olyan eseményeket kell támogatnunk, amelyek után azt érzik a résztvevők, hogy ez jó volt, és már alig várják, mikor sportolhatunk legközelebb.

A legfontosabb feladatunk, hogy a sportot élménnyé varázsoljuk az iskolában, az egyesületekben, a hétvégi rendezvényeken és minden más helyszínen.

Az iskolában kell megszerettetni az aktív életmódot

Egy másik probléma, hogy messze nem a súlyának megfelelően tekintünk az elhízás problémájára. A férfiember 100 kilónál kezdődik, csak utána nem éri meg a nyugdíjkorhatárt. Sokan büszkén hirdetik, hogy be vannak oltva mozgás ellen, majd néhány év múlva jönnek a visszafordíthatatlan krónikus betegségek. Nekünk, szülőknek is van bőven hová fejlődni abban is, hogy ne csak a leckét kérjük számon, hanem példát mutassunk az aktívabb és egészségesebb életmódból is. Ha a család nem képes erre, akkor ki fogja ezt megtenni? Meg kell oldalunk, hogy az iskolák pótolják ezt a hiányosságot. Csakhogy jelenleg erre nem készítjük fel az óvónőket, tanítókat, tanárokat, nem tudják elmesélni a gyerekeknek, hogy mi kell a normális, egészséges, boldog élethez. Az iskolákban tanuló gyerekek csaknem 30 százaléka túlsúlyos, vagy elhízott. Érdemes lenne végiggondolni, hogyan lehet alkalmassá tenni az oktatási intézményeket arra, hogy az egészséges életmódra neveljenek.

Érdemes lenne minden iskolában tervet készíteni arra, hogy miként ösztönözzék egészségesebb, aktívabb életmódra a gyerekeket, esetleg a tanárok teljesítményértékelési rendszerében is szerepet kaphatna ez a szempont.

A készülő aktív életmód stratégiában például szerepel az a gondolat, hogy minden iskolában legyen sport- vagy mozgásnagykövet, akár iskolai jól-lét (well being) felelős. Nekik az lenne a feladatuk, hogy találják ki, hogyan tudják megmozgatni az iskolában tanuló gyerekeket és a tanárokat. Ha élménnyé tesszük a sportolást és kiemelten foglalkozunk a gyerekek ilyen irányú nevelésével, akkor van esély arra, hogy a következő generációnál a korábban említett 59 százalékos „nem sportol” arányt lehessen javítani.

Az idei költségvetés nyertese az aktív életmód

2025-ben csökkenthetjük a lemaradásunkat?

Az idei költségvetéssel óriásit lépünk előre. A rendszerváltás óta nem volt olyan év, hogy ekkora plusz lehetőséghez jutott volna az aktív életmód. Az a döntés született, hogy idén már nem kell a népegészségügyi-termékadó 10 százalékának felajánlásáért keresgélnünk a cégeket, hanem ezt a költségvetés automatikusan biztosítja számunkra. Ez plusz 6,5 milliárd forintot jelent, tehát nagyjából megduplázódik az a pénz, amiből gazdálkodhatunk. Ezen felül életbe lépett a SZÉP-kártyával kapcsolatos változás, amiről később még érdemes beszélni, mert szintén kulcsfontosságú ügy.

Nem azokat az éveket éljük, amikor a kormány könnyedén osztogat plusz pénzt. Az, hogy kétszeresére nő az aktív életmód támogatása, jelzi, hogy kormányzati szinten is fókuszba került a mozgás és a minőségi élet?

– Azt mindenképpen jelzi, hogy az aktív, egészséges életre ösztönzés az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kap. Sajnos a hasonló fejlettségű, hasonló GDP-vel rendelkező országokban többnyire magasabb a várható élettartam, mint itthon. Márpedig a kormány azt a célt tűzte ki korábban, hogy a legélhetőbb országok közé kívánja emelni Magyarországot, az élhetőségnek pedig egyik fontos feltétele, hogy éljünk, és ne haljunk meg túl korán. Szerintem, annak is szól a kormány bizalma, hogy az elmúlt időszakban sok olyan programot indítottunk, amelyeknek még az ellenzéki szavazók között is pozitív a megítélése. A szemléletváltozás és a plusz támogatás egy közös siker. Például a sportállamtitkárság elindította a Sportoló Nemzet Programot, amelynek az a célja, hogy a sportegyesületek is befogadóbbak legyenek a mindennapi amatőr sportolással kapcsolatban, amit a Sportegyesületek Országos Szövetsége is támogat. A Testnevelési Egyetemen is egyre nagyobb teret nyer az a gondolat, hogy a testnevelés oktatást az élményszerűség irányába kell elvinni, a Magyar Diáksport Szövetség elindította az Aktív iskola programot, és egyre hangsúlyosabb ez a téma az egészségügyi és az oktatási államtitkárságnál is. Közösen értük el, hogy a közgondolkodásban is elindult egy pozitív átalakulás, ami néhány éven belül komoly javulást hoz az életminőségünkben. Egy kutatás szerint, ha valaki hetente két és fél órát mozog, az plusz 4,2 egészségben eltöltött életévre számíthat. Ha százezer kényelmes embert rá tudunk venni a rendszeres mozgásra, azzal 420 ezer plusz évet adunk a magyar társadalomnak. Ha 1 millió embert győzünk meg, akkor 4 millió 200 ezer évet. Fantasztikus ebben a perspektívában dolgozni!

Mindegy, csak csináld!

A beszélgetésünk második részében sorra vesszük majd a 2025-ös konkrét intézkedéseket és fejlesztéseket. Egyelőre annyit segítsen megérteni, hogy mi a stratégia, milyen elvek alapján indítanak és támogatnak mozgásra ösztönző programokat?

– Amikor mi fiatalok voltunk, viszonylag egyszerű volt a helyzet, mert nagyjából minden fiú focizott, csak be kellett dobni egy labdát. Manapság sokkal szerteágazóbb a fiatalok érdeklődése. A foci most is a legvonzóbb sportág, de sokan vannak, akik biciklizni szeretnek, vannak, akik falat másznak, mások gördeszkáznak vagy túráznak. Ha azt akarjuk elérni, hogy többen mozogjanak, akkor fel kell kínálni a lehetőséget mindenkinek. Én nem szeretném megmondani, hogy ki mit csináljon, hanem azt szeretném elérni, hogy mindenki találja meg azt a mozgásformát, amiben ő jól érzi magát, és ahol talál olyan közösséget, ahova szívesen eljár.

Ha valaki korcsolyázni szeretne, korcsolyázzon! Ha valaki falat szeretne mászni, tegye! Ha valaki néptáncolni szeretne, akkor néptáncoljon! Mindegy, mit, csak csinálja!

Miközben sokszor panaszkodunk, hogy a fiatalok nem mozognak, azt látjuk, ha megfelelő lehetőségeket biztosítunk, akkor mégis rá lehet venni őket. Például ahol kerékpáros pumpapályákat építettünk, azok tele vannak, és sokszor még este tízkor is megy a bringázás, na meg a bandázás.

Rengetegszer szóba kerülnek a gyerekek és a fiatalok, de azért a mai felnőtteket, sőt az időseket is érdemes karon fogni és „megmozgatni”!

– Mindenkit szeretnénk megszólítani. Különösen fontos és nehéz feladat, hogy hogyan érjük el azokat az embereket, akiknek ez a kérdés egyáltalán nem fontos. Nekik hiába küldünk szórólapokat, hirdetéseket, nem érdekli őket. Az ijesztgetés sem működik, lásd a cigis dobozok példáját.

2025 egyik újdonsága, hogy megpróbáljuk a munkaadókon keresztül megszólítani az embereket, bevonjuk a munkaadókat szövetségesnek. Nekik is elemi érdekük, hogy dolgozóik egészségesek legyenek.

Nagyon büszke vagyok arra, hogy sikerült elérnünk, hogy a SZÉP-kártyának januártól létezik az Aktív Magyarok zsebe, amire a munkaadó havi 10 ezer, éves szinten 120 ezer forintot fizethet, és ezt a pénzt kizárólag mozgásra lehet felhasználni.

Csak izzadni lehet belőle, még sportcipőt sem lehet vásárolni, de például fitneszbérletre, futóverseny nevezési díjára, vagy uszodai belépőre el lehet költeni. Ha a munkaadók ebben partnerek lesznek és a kedvezményes adózási feltételek mellett bevezetik ezt a juttatást, akkor tesznek azért, hogy a munkavállalóik kevesebbet legyenek betegek és a mindennapok része legyen a rendszeres mozgás.

Fontos tapasztalat lesz, hogy élnek-e a lehetőséggel a cégek, magyarul megvan-e az a felelősségteljes gondolkodás, hogy a SZÉP-kártyával tudják támogatni a dolgozók egészségét, és ezáltal terhet vesznek le az egészségügyről és erősítik a magyar gazdaságot.

– Optimista vagyok ebben a kérdésben. Az idei évben mérsékelt indulásra számítok, de ha ez a lehetőség fennmarad, akkor évről évre folyamatosan bővül majd, és biztos vagyok benne, hogy néhány év múlva már rengeteg munkaadó biztosítja majd ezt a juttatást.

Nem élsport vagy szabadidős sport, hanem is

Van számszerűsíthető cél?

– Persze, ne 59 százalék mondja azt, hogy nem sportol, hanem jóval kevesebb! Sokan irreálisnak tartják, de az én célom az, hogy 3 év múlva, a következő Eurobarométer felmérésnél 15 százalékkal kevesebben nyilatkozzanak úgy, hogy soha nem mozognak. Ez a célkitűzés szerepel a készülő életmód stratégiában is, a megvalósítás egyik fontos eleme pedig a SZÉP-kártya.

Értem.

– A munkahelyek mellett a másik lehetőség, ahol sok embert meg tudunk szólítani, az egészségügy. Már tavaly elindítottuk a népegészségügyi termékadóból származó állami támogatásból a Mozgás Receptre! programot. Ezzel először Új-Zélandon indultak el, de régóta működik már a skandináv országokban is.  A lényeg nagyon egyszerű: ha valaki beteg, akkor az orvos nem csak pirulákat ír fel, hanem azt mondja, hogy mozogjon! Például egy héten négy alkalommal úgy, hogy fél órán keresztül a pulzusa legalább 30 százalékkal meghaladja a nyugalmi értéket, és azt is megmondja az orvos, hogy ehhez milyen mozgásformákat ajánl. Egyes országokban a társadalombiztosítás is támogatja a sportolást, ugyanúgy, mint a gyógyszervásárlást. Ettől mi még messze vagyunk, de elindultunk ezen az úton is, és szinte csak pozitív visszajelzéseket kapunk. Sok olyan embert érünk el a rendelőkben, akiket más módon nem, mert kimondottan elzárkóznak   a mozgástól és a sportolástól. Hogyha az orvos azt mondja, hogy ezt az egészségük érdekében meg kell tenniük, akkor, ha nem is mindenki, de azért sokan megfontolják majd.

Jó is, hogy említette Új-Zélandot. A szigetország sportolói kiemelkedően sikeresek voltak a párizsi olimpián, miközben a várható élettartam is rendkívül magas náluk. Itthon – eddig – úgy tűnt, nagyobb hangsúlyt kapott az élsport, mint a szabadidős sport, az aktív életmód. Párizsból is szállította az érmeket a magyar csapat – még ha néhányaknak volt is hiányérzetük –, az viszont nagyon rosszul mutat, hogy miközben az éremtáblázaton a világ élmezőnyében végez Magyarország, a várható élettartam tekintetében a fejlett országok sereghajtói közé tartozunk.

– Volt nyáron egy másik érdekes példa is, a finnek ugyanis egyetlen érmet sem szereztek Párizsban, miközben az elmúlt percekben már többször említettük, hogy a minőségi élet feltételei adottak és a várható élettartam is rendkívül magas Finnországban. Ám nem hiszem, hogy itthon nekünk versenyeztetnünk kellene az élsportot és az élménysportot. Nagyon örülök, hogy Storcz Botond, Kiss Gergő és Cseh Laci az Ötpróba nagykövetei, visszavonulásuk után is példát mutatnak és próbálják mozgásra ösztönözni az embereket. Az a jó irány, amit Új-Zéland elért: eredményes élsport, miközben az emberek mindennapjainak természetes része a rendszeres mozgás.

Folytatjuk!

A második részben sorra vesszük, milyen programok és fejlesztések indulnak, illetve folytatódnak 2025-ben az Aktív Magyarok programban!