Révész Máriusz: több mint 7 millió embert még meg kell szólítanunk – 2. rész

Németh Balázs: Kiderült a beszélgetésünk első részéből, hogy nagyjából kétszer annyi pénz jut 2025-ben az aktív életmód támogatására, mint tavaly, és azt is elmondta, hogy a korábbi évekhez hasonlóan színes, szerteágazó programokat és fejlesztéseket támogatnak, mert nem szeretné senkinek megmondani, hogy mit sportoljon, hanem az a cél, hogy mindenki találjon olyan mozgásformát, ami neki élményt nyújt. Mit találtak ki 2025-re? Az elmúlt években indított programok beváltak, vagy más módszerek kellenek ahhoz, hogy az emberek felkeljenek a kanapéról és mozogjanak?

Révész Máriusz: – Úgy látom, hogy a nagyobb költségvetési támogatásnak köszönhetően minden területen előre tudunk lépni ebben az évben, sőt, úgy is fogalmazhatunk, hogy óriásléptekkel tudunk haladni.

Kezdem a természetjárással, a gyalogos turizmussal!

A következő években 65 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre az aktív turizmushoz kapcsolódó fejlesztésekre, ennek a pénznek egy komoly része a természetjárás feltételeinek javítására megy majd. Például a Börzsönyben és a Pilisben nem újabb látogatóközpontokat szeretnénk építeni, hanem olyan beszállópontokat, ahonnan a túrázók el tudnak indulni a hegységek belseje felé. Szerencsére az elmúlt években – a főváros környékére fokozottan igaz ez – nőtt a kirándulók száma, bízom benne, hogy a tendencia folytatódik. Idén az eddigieknél jóval több túraesemény megrendezését támogatjuk.

Az új és a régi túrázóknak is jó, ha tudják, hogy elindult az aktivkalandor.hu internetes oldal, amely nemcsak az útvonalak kiválasztásában segíti a természetjárókat, hanem ennél komplexebb szolgáltatást nyújt: például a szálláshely-foglalást is intézhetik ezen a portálon, de akár az erdei vasutak menetrendjét is meg lehet találni. Érdemes böngészni!

Annyi az aktív program, hogy felsorolni is nehéz

Mire számíthatnak a kerékpárosok?

Több civil szervezettel is együtt dolgozunk annak érdekében, hogy tovább emelkedjen a kerékpárosok száma. 

• Idén is lesz Bringázz a munkába! kampány a Kerékpárosklubbal.
• Szeretnénk, ha több diák járna kerékpárral iskolába, ezért a tavalyi 1500 gyerekkel szemben idén már 10 000 gyereknek biztosítunk kerékpáros gyakorlati oktatást. A hosszútávú cél az, hogy minden gyerek még általános iskolás korában tegyen közlekedési alapvizsgát, és tanulja meg a kerékpáros közlekedés alapjait a gyakorlatban is.
• Bővül a Ring sorozat, 6 hónap alatt 12 hegység, illetve dombság kerülő esemény lesz a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MAKETUSZ) szervezésében.
• Hozzájuk tartoznak a Tekerj a Zöldbe! kerékpáros túrák is, amelyek kezdők számára is kitűnő lehetőséget nyújtanak a mozgásra.
• 2025 nagy újdonsága a Horizont kerékpáros túraútvonal, amely az egész országot átszeli majd. Idén biztosan elkészül a Keszthelytől Salgótarjánig tartó szakasz. Több helyen már kint vannak a táblák, és reméljük, hogy a Horizont a bringások körében hasonló lelkesedést vált majd ki, mint a természetjárók között az Országos Kéktúra.
• Ebben az évben kitábláznak több mint 1500 km kerékpározható túraútvonalat.
• Idén ősszel Balatonfüreden rendezzük meg Európa legrangosabb kerékpáros turisztikai konferenciáját, amire 2-300 feketeöves túrakerékpárost várunk a világ minden tájáról. Szeretnénk megmutatni, hogy milyen nagyszerű országban élünk, és ezzel egy kis lendületet adni a külföldiek magyarországi kerékpártúrázásának.
• Folytatjuk a Bringapark programot, méghozzá az eddigieknél nagyobb, 60 százalékos, sőt hátrányos helyzetű települések esetén 80 százalékos támogatást tudunk adni az önkormányzatoknak az önerő mellé. Ugyanilyen feltételekkel folytatódik a Görpark program is. Év végére még több településen kapnak a fiatalok lehetőséget arra, hogy bringázzanak, gördeszkázzanak, görkorcsolyázzanak vagy akár rollerezzenek.
• Végül ejtsünk szót egy, a kerékpározáshoz és más sportágakhoz is kapcsolódó nagy tervünkről: jelenleg egyetlen fedett kerékpáros aréna és skate park működik Magyarországon, a miskolci Factory Aréna. Azt szeretnénk, hogy legyen egy fedett bringa- és skate csarnok a fővárosban is. Egy szakértői csapat már dolgozik a beruházás előkészítésén, reménykedünk abban, hogy hamarosan találunk megfelelő csarnokot, és Budapesten is létrejöhet egy ilyen fedett létesítmény. Titokban bízom benne, hogy még az idén!

– Ha már belekezdtünk az infrastruktúra-fejlesztésekbe, akkor folytassuk is ezzel. Nemcsak bringaparkok és pumpapályák épültek az elmúlt években, hanem – például – egyre több futókör is várja a mozogni vágyókat.

• Ki is írtuk már a futópálya-építési program újabb szakaszát. Jól látszik, hogy szeretik az emberek a lakóhelyükhöz közeli futóköröket, ahova munka előtt vagy után egy rövid sétával, vagy kevés utazással el tudnak menni. Az a tapasztalat, hogy ahol megépül a futókör, ott rövid idő alatt megsokszorozódik a futók, kocogók, gyaloglók száma. Itt is kedvező irányba változnak a támogatási feltételek, szintén 60, illetve hátrányos helyzetű településeken 80 százalékra emeljük a támogatások mértékét.
• Újdonság az idei évben, hogy az iskolák számára meghirdetjük a mászófalépítési programot. Sok oktatási intézményben kevés a lehetőség a mozgásra, kicsi a tornaterem, ez egy új lehetőség lesz a gyerekek számára.
• A hegymászó szövetséggel szakmai partnerségben két új via ferrata útvonal kiépítését támogatjuk 2025-ben, az egyiket Bélapátfalva mellett, a másikat Esztergomnál.  
• Folytatódik a műanyag sítanpályák létesítésének támogatása. Olyan települések jelentkezhetnek, amelyeknek 30 kilométeres körzetében még nincsen műanyag sípálya.
• 2025-ben is lesz műjégpálya-építési pályázat. A téli hónapokban kevesebb a mozgáslehetőség, és még lustábbak vagyunk. Emellett egy korcsolyapálya rendkívül fontos találkozási pont egy-egy település központjában. Délelőtt pedig a támogatott pályákat ingyenesen kell biztosítani a környező iskoláknak, óvodáknak. Már több mint 100 jégpálya működik az országban, de szeretnénk, ha tovább bővülne a számuk.  
• Belekezdünk egy pingpongterem-építési programba. Sepsiszentgyörgyön láttuk, hogy egy régi fűtőházat hogyan alakítottak át pingpongcsarnokká, ahova reggeltől estig be lehet menni játszani. Már felvettük a kapcsolatot az asztalitenisz szövetséggel, szeretnénk, ha néhány év alatt ugyanúgy, mint például bringaparkokkal, pingpongtermekkel is „teleszórnánk” az országot.
• Nem konkrét infrastruktúra-fejlesztés, de mégis ehhez a témakörhöz tartozik, hogy szeretnénk elindítani a nyitott tornaterem programot. A legtöbb tornatermet hétvégére bezárják, miközben sokan panaszkodnak az őszi-téli időszakban, hogy nincs hol sportolni. Azt szeretnénk elérni, hogy szombaton és vasárnap legyenek nyitva a tornatermek, ráadásul határozzunk meg bizonyos csoportokat, mint a mozgássérültek, nyugdíjasok, cukorbetegek, szervátültetettek, akik kapnak legalább naponta 3-4 órát. Székesfehérváron ezt már évek óta kiválóan megszervezik. Már mi is dolgozunk a részleteken, remélem, ezzel is sok embert meg tudunk mozgatni.

A vízitúrázásról még külön kell szólni. Tavaly elkészítettük a víziturisztikai stratégiát is, amit a kormány elfogadott. Ez alapján haladunk.

• Kezdeményeztük a vízitúrázásra vonatkozó szabályozások életszerűbbé tételét.
• A vízparti települések iskoláinak alig van kapcsolata a vízzel. Idén már 5000 pedagógust viszünk el ingyenesen vízitúrázni, annak érdekében, hogy bátrabban vigyenek evezni, SUP-ozni gyerekeket.
• A Balaton-átevezés mellett egy 10 alkalmas vízitúra sorozatot tervezünk, aminek a munkacíme egyelőre Víziring sorozat.
• 1000 sajátos nevelési igényű, sérült gyereket viszünk ingyenesen vízitúrázni.

Le a kilókkal! – megint lesz Millió lépés

Részben már érintettük az iskolákat, az elmúlt időszak talán legtöbb embert megszólító és megmozgató kezdeményezése a Millió lépés az iskoládért kihívás volt. Folytatják?  

– Ez Magyarország történetének legsikeresebb mozgásra ösztönző játéka. Én is alig hiszem el, de 467 ezren regisztráltak, minden alkalommal 1000-1500 iskola vesz részt a játékban. Ráadásul ez nem egy egyszeri esemény, hanem 77 napon keresztül kell gyűjteni a lépéseket. Persze lehet füllenteni, csalni, de akkor is a játék idején minden nap kell foglalkozni a mozgással, mindennap érkeznek mozgásra, egészséges életre ösztönző üzenetek. A Millió lépés az iskoládért legutóbbi kampányában a férfiak egészsége, illetve a szűrővizsgálatok kaptak külön hangsúlyt. Ennek köszönhetően minden eddiginél többen mentek prosztataszűrésre, amivel az urológusok szerint akár több tucat emberéletet is megmenthettünk. Az újabb, tavaszi kampánynak az lesz a fő üzenete, hogy „Le a kilókkal!”, így nem nehéz kitalálni, hogy az elhízás és a túlsúly ellen veszik fel a harcot a résztvevők.

Van még egy hasonló programunk, ami minden korosztályt megszólít, ez a Pontvadászat. A tájfutó szövetséggel az ország 50 pontján építettünk ki pontvadász helyszíneket, ahová 30-40 pontot telepítettek. Egy pályához ezekből 8-10 tetszőleges számú pontot ki lehet választani, és minden ponthoz QR-kóddal kérdéseket is lehet csatolni. Történelmit, logikait, irodalmit… Így a szabadban meg lehet tartani bármilyen órát, de akár a nyugdíjas gyaloglókluboknak is kiváló programokat lehet szervezni.

Van egy érdekes nevű kezdeményezés, a Sport43, amiről, ha angolul ejtjük a számokat, akkor kiderül, hogy valójában ingyenes sportolási lehetőségről van szó. Kik és milyen sportokat próbálhatnak ki ingyen?

A Sport43 lényege, hogy elvisszük a gyerekeket iskolán kívüli élménysport foglalkozásokra. Ingyen kipróbálhatják például a falmászást, az akadálypályát, az evezést, vagy akár a síelést. Óriási sikere van a programnak. A mozgást nem szerető gyerekek fülig érő szájjal, lelkesen térnek vissza a suliba. Bízom benne, hogy a gyerekek közül sokan meg is szeretik ezeket a sportágakat, és később akár a családdal is visszatérnek ezekre a helyekre. Sokszor elhangzik, hogy a mai gyerekek nem szeretik a mozgást, ez a Sport43 esetében biztosan nem igaz! Nagyon sok pozitív visszajelzést kapunk, idén szeretnénk több mint 200 ezer gyerek számára elérhetővé tenni a Sport43 foglalkozásokat. Mindent megszervez és kifizet az államtitkárság, a tanároknak „csak” oda kell vinniük a gyerekeket.

Hasonló kezdeményezés az aktív osztálykirándulás programunk is. Azt javasoljuk az iskoláknak, hogy a buszos osztálykirándulások helyett, használják inkább a vándortáborok bringáit, kenujait, és aktívan osztálykiránduljanak!

Még van hely a vándortáborokban

Az iskolákban a testnevelés órákon a gyerekek rendszeresen mozognak, de a szünetekben, különösen nyáron ez sokaknál teljesen kimarad. Vannak gyerekek, akik reggeltől estig a képernyő előtt ülnek.

Ez óriási gond! Nyáron sem állnak le a diákokat célzó, mozgásra ösztönző kezdeményezéseink, mintegy 20 ezer tanulót viszünk el vándortáborozni gyalogosan, kenuval, kerékpárral. A vándortábor három az egyben gyógyszer, a gyerekek mozognak, megértik a teljesítmény örömét, és az is lényeges, hogy közösségben vannak, beszélgetnek egymással, mindezen túl megismerik a hazájukat. A vándortáborok is megtanítják a gyerekeknek, hogy lehet és érdemes aktívan élni, túrázni, kirándulni, élményeket gyűjteni.

Egyrészt büszke vagyok arra, hogy ennyi gyerek megismerheti az ilyen típusú táborozás élményét, de van még az 5-12. osztályig tartó korosztályban további 780 ezer diák, akiket nem érünk el. Bíztatnám a tanárokat, iskolákat, egyesületeket, vannak még szabad időpontok, keressék fel a vandortabor.hu-t. A feltételek hihetetlen kedvezőek! A részvételi díj egy hétre 49 ezer forint, ami tartalmazza a szállást, az étkezést, a programot és az eszközöket, kerékpárt, sisakot, kenut, lapátot. Ennyiért nem lehet elmenni máshova táborozni, az állami támogatásnak köszönhető ez a kedvező ár.

Számomra nagyon fontos, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek is eljussanak vándortáborokba, így ők tavaly óta ennek az árnak is csak a felét, 24 500 Ft-ot fizetnek az egy hetes táborért. Mindezen túl ez a pedagógusoknak is megéri, a vándortábor-vezető tanárok 150 ezer forintos díjazásban részesülnek.

A vándortáborok útvonalainak kialakításakor fontos szempont, hogy az ország kevésbé felkapott, szegényebb régióit is feltegyük a térképre. Vannak vándortáborok a Cserhátban, Cserehátban, Zemplénben, Bodrogon, Felső-Tiszán, Zselicben. Ez a térségben élőknek, az itteni szolgáltatóknak, éttermeknek, szállásadóknak is sokat jelent.

Egy másik közismert programjuk az Ötpróba, amely szintén az egész országot lefedi. Az Olimpiai Ötpróba már több, mint négy évtizedes múltra tekint vissza.  Meg lehet ma mozgatni az embereket ugyanazokkal az eszközökkel, mint az 1980-as években?

Amikor 2016-ban kineveztek a területért felelős kormánybiztosnak, akkor az Ötpróba halódott. A 80-as években az Ötpróba eseményei voltak „a” szabadidősport-események, alig volt más. A 2010-es években viszont már rengetegen szerveztek szabadidősport-eseményeket, alig mentek az emberek Ötpróba eseményekre. Akkor kezdeményeztem, hogy alakítsuk át a rendszert, ne saját eseményeket szervezzünk, hanem a különböző szervezők eseményeit szervezzük rendszerbe. Kemény viták után átalakult a rendszer. Mostanra 40 ezren regisztráltak, és minden évben csaknem 200 ötpróba esemény van a naptárban. Külön érdekesség, hogy az Ötpróba szervezői elindították a geogo.hu-t, ahol különböző útvonalakat lehet bejárni különböző módon: gyalogosan, kerékpárral vagy vízitúrázva.

Érdekesség még, hogy az Ötpróbák szervezői alapították meg a SZEOSZ-t, a Szabadidősport-eseményszervezők Országos Szövetségét, amely azóta a terület érdekvédelmi szervezetévé vált.

Az összefogásnak köszönhető az idei év újdonsága is. Június 13-án a Mozgás Éjszakáját már nemcsak Budapesten, hanem a főváros mellett 50 vidéki, sőt külhoni helyszínen szervezzük meg. Az éjszakai futás, biciklizés, sportolás mindig óriási élmény!

Számíthatnak támogatásra a fogyatékossággal élők és a hátrányos helyzetű gyerekek

Tavaly decemberben, néhány nappal karácsony előtt a holmozogj.hu is ott volt a Normafán, ahol a műanyag sípályán láthattuk, mekkora örömet okoz a fogyatékossággal élők számára a síelés. Állami támogatásából vásárolta a síiskola a különleges síbobokat, és ott a közönség soraiban többen meg is állapodtunk egymással, hogy ennél jobb helyre nem kerülhetett volna ez a pénz.

A fogyatékossággal élők számára is nagyon fontos a mozgás, de nekik általában drága sporteszközöket kell beszerezniük ehhez. Tavaly már kiírtunk 200 millió forinttal egy pályázatot a mozgássérültek számára, hogy olyan eszközöket szerezzenek be, amelyekkel sportolhatnak. Jelentős volt a túljelentkezés, ezért idén ezt az összeget megkétszereztük. A normafai sípályán is ebből a támogatásból vettek kilenc speciális ülő síeszközt, és megható volt látni azt az örömöt, amit átéltek a csúszás közben.

A konferenciáinkon a sérültek szempontjaira is ráirányítjuk a figyelmet. Az idei év egyik Aktív Magyarországért díj nyertese a Suhanj! Alapítvány lett, amely tényleg hihetetlen sokat tesz azért, hogy a fogyatékkal élőket is mozgásélményhez juttassa.

A kutatások szerint a hátrányos helyzetű régiókban kevesebbet mozognak az átlagnál, és a várható élettartam is jóval elmarad az átlagtól.

Ez más országokban is így van. A szegényebb településeken nem csak kevesebbet mozognak, mint máshol, de egészségtelenebbül is élnek, sokkal többen dohányoznak, és az elhízottak aránya nagyobb az átlagnál. Bármilyen meglepő, a legelhízottabb vármegye például Szabolcs-Szatmár-Bereg. Különösen fontos, hogy az itt élő gyerekeket is meg tudjuk szólítani. Ezért indítottuk el a Természetben egyenlően programot, ami azt jelenti, hogy egynapos, ingyenes aktív osztálykirándulásokat szervezünk az olyan iskolák számára, amelyekben a hátrányos helyzetű tanulók aránya meghaladja a 60 százalékot. Ezek a gyerekek általában nem jutnak el osztálykirándulásra. Tavaly 5000, idén 7500 hátrányos helyzetű gyereknek szervezünk a Máltai Szeretetszolgálattal és a Művészetek Völgye csapatával aktív osztálykirándulást. Az utazást, az étkezést és a programot is biztosítjuk, ami óriási élmény számukra.  

Fontos, hogy a szegényebb településeken is további sportolási lehetőségeket biztosítsunk, ezért emeltük 80 százalékra a támogatás mértékét a különböző sportpálya fejlesztési programokban.

A nyugdíjasokról még nem beszéltünk, pedig egyre többen lesznek – ha egyáltalán megérik a nyugdíjas kort, mert sajnos a magyar férfiak harmada 65 éves kora előtt meghal. Mivel lehet azokat az embereket mozgásra bírni, akik rendszeres testmozgás nélkül élték le az életük nagy részét?

– Tavaly elkezdődött az együttműködés a nagy nyugdíjas szervezetekkel, amelyek a támogatásoknak köszönhetően több száz nyugdíjas sportrendezvényt szerveztek. Itt a természetjárástól az örömtáncig mindenféle mozgás bekerült a programba. Emeljük ki külön is, hogy a Monspart Sarolta által megálmodott nyugdíjas gyalogló körök száma, a támogatásunknak is köszönhetően, másfél év alatt 114-ről majdnem 1000-re emelkedett. Ezekben a gyalogló klubokban mozognak, beszélgetnek, közösségben vannak az idősek, ami nagyon fontos a mindennapi életük, az egészségük szempontjából.

A nyugdíjas szervezetek kezdeményezésére nyár végén Győrben egy hatalmas országos sportversenyt szervezünk a régebb óta fiatalok számára.

2-3 millió embert már elérhettek az aktív programok

Még biztosan lehetne sorolni a különböző programokat és fejlesztéseket, de a lényeget azt hiszem mindannyian érthetjük: az a cél, hogy – kortól, lakóhelytől, anyagi helyzettől, az általa kedvelt mozgásformától függetlenül – mindenki megtalálja azt a helyet, eseményt, kezdeményezést, ahol kedve lesz mozogni. Lehet számszerűsíteni, hogy az Aktív Magyarország által indított, vagy támogatott programok hány embert érnek el, vagyis hány ember életét tehetik jobbá az erre az évre szánt nagyjából 9 milliárd forintból, ami – tegyük hozzá – a teljes magyar költségvetésnek még mindig csak egy nagyon aprócska szelete?

– Ha elkezdjük összeszámolni, akkor egy elég nagy szám jön ki. Csak a Millió lépés az iskoládért programra majdnem félmillióan regisztráltak, az általunk támogatott élménysport eseményeken több százezer a résztvevők száma, 7 év alatt 80 ezer gyerek vándortáborozott, tavaly a Sport43 programban több mint 150 ezer gyereket értünk el, és akkor ebbe még nem számoltuk bele, hogy a futópályákon mennyien futnak, a jégpályákon mennyien korcsolyáznak, a sípályákon mennyien síelnek. Akár a 2-3 milliót is elérheti azoknak a száma, akik az általunk biztosított lehetőségekkel legalább egyszer éltek, de azért nem lehetünk elégedettek, mert még van 7-8 millió ember, akiket meg kell szólítani. Van még feladat!

Szép. Amennyit tudunk, mi is hozzáteszünk a holmozogj.hu szabadidős portállal, köszönjük szépen az interjút!