A túra a Kápolna térről indul, ide helyi járatú busszal is el tudsz jutni. A téren a Remete-csurgó forrásnál töltsd meg friss vízzel a kulacsodat, és úgy indulj neki a túrának!
Az út elején a Tringa Pince mellett haladsz, szőlőültetvények és fenyvesek mentén. Hamarosan a Bati-kereszthez érsz, amely valójában egy kilátó a környék egyik legmagasabb részén, csodás panorámával Szekszárdra és a borvidékre.
Ha erre jársz, a szekszárdi borokat mindenképpen ki kell próbálnod! A kékfrankos és a bikavér a legismertebbek, a kadarka pedig a borvidék jellegzetes szőlőfajtája.
A Szekszárdi-dombság különlegessége még, hogy itt találod a löszlepusztulás legsokfélébb formáját: löszfalak, löszmélyutak, löszszurdikok, löszszakadékok tagolják a felszínt, igazán egyedi hangulatot adva a tájnak.
A dombság vastag lösztakarója kitűnő feltételeket biztosít a kékszőlőtermesztésnek, nem véletlen, hogy az itt készült borokra belföldön és külföldön egyaránt nagy a kereslet, sőt, már az 1800-as években is elismerően írt róluk Liszt Ferenc.
A térség növényzete a Mecsekhez hasonló, szakállas szegfű, őszi kikerics, tavasszal a májvirág lepi el a réteket. Az Almási-erdőhöz érve kelet felé fordulsz, és a Gurovica-hegyet érintve szőlők és dűlők mentén leereszkedsz Szekszárd felé.
Útközben több borászat is útba esik, látogass meg legalább egyet! Innen már a város kis utcácskáin vezet vissza az út a Kápolna térre.
Forrás: Aktív Kalandor