Nézd meg a Tátrai Annamáriával készült interjúnkat!
Keveset mozognak a magyarok – ezt erősítették meg a nyáron bemutatott eredményei annak a Társadalomkutatási Intézet által végzett felmérésnek, amely a magyar felnőtt lakosság sportoláshoz és aktív életmódhoz kapcsolódó szokásait vizsgálta. A részletekről a novemberi Aktív Magyarország Konferencián Tátrai Annamária, az ELTE Data for Good kutatócsoport vezetője tartott előadást.
“A kutatásból kirajzolódott, hogy a magyar felnőtt lakosság 25%-a inaktív, vagyis ritkábban, mint havonta sportol, és hetente legfeljebb 30 perc testmozgást végez. Mindössze 16% tartozik a nagyon aktív csoportba, vagyis azok közé, akik legalább hetente háromszor egy órát sportolnak” – mondta a holmozogj.hu-nak a szociológus.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint heti 300 perc mérsékelt mozgásra, vagy 150 perc erőteljes mozgásra van szükség a felnőtt emberek számára úgy, hogy egy héten legalább három különböző napon mozogjunk minimum 10 percet. Az ennél kevesebb mozgás egészségügyi kockázatokkal jár, növeli a krónikus betegségek kialakulásának veszélyét.
A kutatásban azt is vizsgálták, hogy milyen egyéni, illetve környezeti tényezők befolyásolják a nők és férfiak aktivitását. Például van-e összefüggés a magyarok életkora, képzettsége, lakóhelye, anyagi helyzete, versenysport iránti érdeklődése, vagy éppen a testnevelésórákkal kapcsolatos gyerekkori emlékeik és az aktivitásuk/inaktivitásuk között. Bármilyen meglepő, de az egyik központi tényező, hogy a mai felnőtt szerette-e diákként a testnevelés órákat.
“A kutatásból az derült ki, hogy a férfiak esetében jelentős szerepe van az életkornak, míg a nőknél meghatározó a szubjektív egészségi állapot, vagyis az, hogy mennyire érzi magát betegnek vagy egészségesnek. Érdekes megfigyelés, hogy 2-3-szor nagyobb az esély az inaktivitás kialakulására azon felnőttek esetében, akik a gyermekkori testnevelésórákra negatívan emlékeznek vissza. Ugyanakkor nem kizárt, hogy közöttük is vannak olyanok, akik később rátalálnak a mozgás, a sport örömére” – fogalmazott az ELTE Data for Good kutatócsoport vezetője.
Tátrai Annamária hozzátette: az uniós közvélemény-kutatások eredményei alapján, a felnőtt lakosság sportolási szokásait tekintve Magyarország az EU-s tagállamok legalsó ötödébe, vagyis a sereghajtók közé tartozik. A legalább hetente sportolók aránya mindössze 24%.
A magyar embereknek, a magyar gazdaságnak és a hazai egészségügynek is elemi érdeke, hogy minél többen változtassanak a helytelen életvitelen és a rendszeres testmozgást a mindennapjaik részévé tegyék. Ezért örömteli a hír, miszerint jövőre az eddigieknél sokkal több pénz jut az aktív és egészséges életmód támogatására, a népegészségügyi-termékadóból befolyó bevételek 10 százalékát csak ilyen célokra lehet költeni.
A holmozogj.hu segít! Nemcsak a szabadidős eseményeket, aktív programokat és közösségi mozgásokat tartalmazó Mozgáskeresővel, valamint motiváló tartalmakkal és szakértői tanácsokkal várjuk olvasóinkat, hanem Aktivitási Index Kalkulátorral is, amellyel kiszámolható a heti mozgásmennyiség. Ha nem akarsz lemaradni semmi fontosról, akkor iratkozz fel hírlevelünkre!