Miért fontos ez?
A szívritmuszavarok – mint a leggyakoribb pitvarfibrilláció, a kórosan lassú szívverés vagy a túl gyors kamrai ütem – növelik a stroke és a szívinfarktus kockázatát. Bár léteznek kezelések, a legjobb megelőzni a bajt.
A kutatás háttere
A skóciai Glasgow-i Egyetem kutatói a Heart című rangos orvosi szaklapban publikálták eredményeiket, amelyről a CNN is beszámolt. Több mint 420 000, 40 és 69 év közötti brit felnőtt egészségi és mozgási adatait elemezték 13 éven. A résztvevőket megkérdezték sétájuk szokásos tempójáról: lassú (kevesebb mint 4,8 km/h), átlagos (4,8-6,4 km/h) vagy gyors (több mint 6,4 km/h).
Az eredmény: a tempó számít!
Az eredmények egyértelműek:
- Az átlagos tempóban gyaloglók körében 35%-kal alacsonyabb volt a szívritmuszavarok kockázata a lassan sétálókhoz képest.
- A gyors, tempós gyaloglást végzőknél ez a kockázatcsökkenés 43% volt.
Sőt, a mozgáskövető eszközök (gyorsulásmérők) adatai közel 82 000 résztvevőnél megerősítették, hogy már napi 5-15 perc átlagos tempójú séta is elegendő volt a kockázat mérhető csökkentéséhez!

Hogyan működik?
A kutatók szerint a gyorsabb séta jótékony hatásának több mint egyharmada annak köszönhető, hogy segít a koleszterinszint, a vércukorszint és a vérnyomás csökkentésében, valamint a testsúly kontrollálásában. Ezek mind ismert kockázati tényezői a szívritmuszavaroknak. Tehát a gyorsabb gyaloglás közvetve, ezen rizikófaktorok mérséklésén keresztül is védi a szívet.
Kinek különösen ajánlott?
Bár mindenkinek hasznos, a hatás erősebbnek bizonyult a 60 év alattiaknál, a nem elhízott embereknél, a magas vérnyomással küzdőknél, és különösen a nőknél. Ez utóbbi azért fontos, mert bár a nőknél ritkábban alakul ki pitvarfibrilláció, ha mégis, náluk magasabb a későbbi stroke vagy szívinfarktus kockázata.
A lényeg
A gyaloglás kitűnő mozgásforma, mert szinte bárki számára elérhető, nem igényel különleges felszerelést vagy edzőtermet. Ahogy Dr. Jill Pell, a tanulmány vezető szerzője fogalmazott: “Csak kilépsz az ajtón és mész.”
Fontos megjegyezni, hogy ez egy megfigyelésen alapuló kutatás volt, ami összefüggéseket tárt fel, de ok-okozati kapcsolatot nem bizonyít véglegesen. Azonban az eredmények erősen arra utalnak, hogy a tempósabb séta szívvédő hatású.
Kezdd el lassan, és fokozatosan növeld a tempót! Már napi néhány perc gyorsabb séta is számít. Tedd meg a szívedért – gyorsíts a lépteiden!