A borsodi tengerszem – a Rudabányai-tó

Az Aggteleki-karszt számos geológiai csodájának neve már ismerősen cseng fülünkben – szinte mindenki járt már a fenséges Baradla barlangban, lenyűgözték már a Hangversenyterem vagy épp az Óriások termének hihetetlen cseppkőformái.

De nemcsak a föld mélye, hanem a felszín is tartogat érdekességeket, különösen a tavak miatt érdemes felkerekedni és meglátogatni ezt a vidéket.

A mesterséges Lázbérci-víztározó varázslatos erdei környezetben fekszik, a borsodi tengerszemnek is nevezett Rudabányai-tó pedig türkiz színével és különleges történetével nyűgözi le az ide látogatókat.

A bányató létét a vasércbányászatnak köszönheti – már a középkorban is bányásztak itt ezüstöt és rezet, az 1880-as évektől pedig vasércet termeltek itt ki.

A bányatavak azután keletkeztek, hogy 1986-ban megszűnt a kitermelés, ezzel a járatok szivattyúzása is. Ahogy a csapadékvíz feltöltötte az üregeket, létrejött Magyarország legmélyebb tava, melyben veszélyes és épp emiatt tilos a fürdés, ezért elégedjünk meg a türkiz víztükör látványával.

Az ércek és ásványok mellett más szenzációs felfedezés is akad itt. Az üledékes kőzetrétegekben 10 millió éves maradványokat leltek fel a kutatók, de az egykor itt élt orrszarvúk, őslovak és masztodonok mellett az ember és a jelenkori emberszabású majmok közös ősének számító Rudapithecus hungaricus állkapocstöredéke is előkerült, mely páratlan lelet a maga nemében.

A tanösvény a bányató környékén vezet végig, alapvetően az ásványgyűjtésre, a különleges panorámára, a víz közelségére, illetve a bányaterület kőzeteinek bemutatására épít.

A tanösvény bemutatja és megjelöli a földtanilag és régészetileg vagy csupán látvány szempontjából fontos és érdekes pontokat. Az útvonal részeként kilátópontok, információs táblák, padok, valamint mobilstég kerültek elhelyezésre.

Az igen szép mesterséges-természeti környezetben elhelyezett markáns építészeti együttes védi és bemutatja a lelőhelyet, új szempontú és az eredeti helyen kiépített infrastruktúrával fogadja a látogatókat.

Forrás: Aktív Kalandor