„Indulj el egy úton” – az Országos Kéktúra hazánk páratlanul szép, hegyvidéki tájait összekötő 1173 kilométeres túraútvonala. Ahány évszak és tájegység, annyi különböző élmény. Története az 1930-as évekig nyúlik vissza, és 1953-tól teljesíthető hivatalosan. Az igazán nagy hírnevet azonban Rockenbauer Pál ismeretterjesztő filmje, a Másfélmillió lépés Magyarországon hozta el neki.
„A mi tízfőnyi csapatunk fizikai értelemben egyáltalán nem állt különleges emberekből. Voltak köztük régi »szervezett« turisták, és voltak olyanok, akik soha semmilyen természetjáró egyesületnek nem voltak tagjai. Tehát amit mi tízen megcsináltunk, azt – bízvást állíthatjuk – bárki megteheti” – mondta az 1981-ben bemutatott sorozat szellemi atyja.
Rockenbauer és a stábja a Zempléni-hegység legmagasabb pontjáról, a Nagy-Milicről indult és 1124 kilométer megtétele után, két és fél hónappal később érte el a mai napig a nyugati végpontjának számító Kőszegi-hegységet. Páratlan szépségű útvonala 2020 óta világhírnévnek örvend, ekkor ugyanis a National Geographic a világ 25 legjobb utazási célpontja között ajánlotta az Országos Kéktúrát.

A Magyar Természetjáró Szövetség 1961 óta tartja karban a koronaékszerének számító útvonalat, amit minden túrázó legalább egyszer teljesíteni szeretne. Mivel ez – a hivatalos megfogalmazás szerint – egy útvonalkövető mozgalom, ezért csak és kizárólag gyalogosan lehet szabályosan teljesíteni. A teljesítés akkor válik sikeressé, ha az igazolófüzetbe az útvonalon található összes pecsét bekerül. Ha valamelyik ponton sérült vagy eltűnt a bélyegző, akkor sem kell kétségbe esned: készíts egy fotót magadról és a bélyegzőhelyről, vagy keress a közeledben egy másik, nem kéktúrás pecsétet – például egy vasútállomáson, a helyi boltban vagy az önkormányzatban.
A túrázás évről évre egyre népszerűbb, az emberek szabadidejükben egyre inkább vágynak a természetbe. Maga az Országos Kéktúra és a kéktúrázás szintén soha nem látott népszerűségnek örvend, már több mint 15 ezren teljesítették az Országos Kékkör valamelyik részét.

Az Országos Kékkör neve árulkodó, ennek a jelenlegi formájában 1173 kilométer hosszú Országos Kéktúra csak az egyik része, amely a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrával (542 km) és az Alföldi Kéktúrával (870 km) együtt hazánkban egy 2584 kilométeres kört alkot.
Ezek a számok elsőre elrémiszthetnek, de ne feledd, hogy szakaszokban, tetszőleges időközönként is begyűjtheted a pecséteket. A legkitartóbbak, mint amilyen 2023-ban Till Anilla is volt, és akinek az útjáról egy film is készült, képesek nap nap után megtenni a túra egy-egy szakaszát. Viszont nem mindenki teheti meg, hogy egyben kivegye az ehhez szükséges mennyiségű szabadságot. A legkifizetődőbb, és talán a különböző élmények is tartósabbak lesznek, ha tájegységenként, 2-3 napos szakaszokban mész végig. Bízz bennünk, ez sem kisebb teljesítmény!
Annak sincs semmi akadálya, hogy az egyik héten még a Kőszegi-hegységben túrázzunk, aztán a jövő héten úgy döntsünk, hogy a Mátrában lévő pecséteket szereznénk meg, majd az utána lévő hosszú hétvégén már a Bakonyban taposnánk az ösvényeket. Az igazolófüzetbe bármilyen sorrendben bekerülhetnek a pecsétek, az is mindegy, hogy az egyes szakaszokat keletről nyugatra, vagy nyugatról keletre teljesíted. Időkorlát nincs, annyi idő alatt járd végig az útvonalat, amennyit a lehetőségeid engednek.
Nagyon fontos, hogy mindig legyen nálad bélyegzőpárna és tinta, valamint toll a dátumok beírásához! A bélyegző helyszíneken csak a gumilenyomatokat találod, ezeket kell a tintás bélyegzőpárnádba mártva használnod a bélyegzéshez. Maga az igazolófüzet az MTSZ Turistashopjában és néhány viszonteladónál is megvásárolható.

A kéktúrázás ünnepe kétségkívül a Kéktúrázás napja, amit hagyományosan október második szombatján tartanak. Ha szervezett körülmények között szeretnél túrázni, akkor ez egy tökéletes lehetőség rá. Ezen a napon az Országos Kékkör bármelyik szakaszára, összesen 143 túracsoporthoz tudsz ingyenesen csatlakozni. Tavaly több mint négyezren vettek részt ezen az eseményen. A szakaszok között találhatsz könnyűt és nehezet, rövidet és hosszút, sík és hegyi terepet, tematikusat és gyerekeknek valót, így mindenki a saját erőnléte és érdeklődése szerint választhat. Az esemény különlegessége, hogy a túra napján a GPS jeladóval felszerelt csoportok haladása valós időben, online követhető, a nap végén kirajzolva a Magyarországot körbejáró Országos Kékkör teljes nyomvonalát.
Íme a kedvenc részeink a Kéktúrán:
1) Nagymaros – Nógrád, 41 km, 1745 méter szintemelkedés, 5 bélyegzőhely
A túra Nagymaroson kezdődik, és rögtön egy nagy kihívást jelentő mászással indul. Ám a nagy erőkifejtés egy csodálatos 360 fokos panorámával jár, a Szent-Mihály-hegyről egészen fantasztikus kilátás nyílik a Dunakanyarra. Innen a Magas-Börzsöny kapuja, Kóspallag felé vesszük az irányt. A festői helyen lévő faluból aztán jön a kéktúra egyik legnehezebb kaptatója, három kilométer után felérünk a Nagy-Hideg-hegyre. Innen már csak szűk egy órát kell sétálnunk a Börzsöny legmagasabb pontjához, a Csóványoshoz, amelyről tiszta időben a Magas-Tátra csúcsai is kivehetők.
2) Kőszeg – Írott-kő, 13,8 km, 845 méter szintemelkedés, 3 bélyegzőhely
Az ország nyugati végén szinte mindig fúj a szél, viszont éppen ezért általában nagyon szép és tiszta idő fogad bennünket. A kőszegi Kálvária-dombon felkapaszkodva elérjük az egyetlen pecsételőhelyet, ami menet közben van. A Hét-forrásnál lévő tűzrakóhelynél szinte mindig nagy élet van, ami nem véletlen, hiszen tökéletes hely egy kis sütögetésre. Innen néhány kilométerrel odébb már kezdődik is a mászás az osztrák-magyar határnál lévő Írott-kőhöz. A merészebbek innen akár Ausztria felé is vehetik az irányt a fenyőerdőben.
3) Hűvösvölgy – Rozália Téglagyár, 14,1 km, 525 méter szintemelkedés, 4 bélyegzőhely
Hűvösvölgy az a hely, ahol majdnem minden megtalálható: Gyermekvasút, csilingelő villamos, végállomás, sarki büfé palacsintával, télen forralt borral, mellette a forgalmas Hűvösvölgyi úttal. Mátyás király hajdani vadaskertje mellett két látványos pont is az útvonal része: a Látó-hegyet és az Árpád-kilátót már szinte teljesen beépítették, tíz évvel ezelőtt még nem volt ilyen közel a lakott terület hozzá, mit napjainkban. A Hármashatár-hegyről visszanézhetünk Hűvösvölgy és János-hegy felé, vagy pedig a a főváros környékén kanyargó Dunát fürkészhetjük több tíz kilométer hosszan.
4) Kékestető – Mátraverebély, 29,8 km, 835 méter szintemelkedés, 8 bélyegzőhely
Egy ilyen listáról természetesen nem maradhat le az ország legmagasabb pontja, a Kékestető sem! Túránkat kezdjük a csúcson, és haladjunk nyugat felé a Galyatetőre! Ebben a kilátóban akár aludni is lehet, így ezt a szakaszt mi mindenképpen egy nyári hétvégén keresnénk fel. Az Ágasvár szintén hasonló kihívást jelent, mint a Mátra másik két ikonikus csúcsa, így egy vagy két nap alatt akár mindhárom pontot felkereshetjük. A túra utolsó nyolc kilométere pedig már csak a jól megérdemelt ereszkedés, le Mátraverebélybe.
5) Tapolca – Badacsonytördemic, 17,2 km, 380 méter szintemelkedés, 4 bélyegzőhely
A Balaton-felvidék szépsége sokak szerint Toszkána bájával vetekszik. Ezzel mi sem tudunk vitatkozni, a tanúhegyek szakaszának a bejárása közben érdemes a Szent György-hegy valamelyik boros pincéjét felkeresni, hogy teljes legyen az olaszos életérzés. A bazaltorgonák látványa, Szigliget vára, majd Badacsony, a végén pedig egy fürdőzés a Balatonban – kell ennél több? Ha igen, folytasd az utad a Balatoni Kéktúrán, ami az Országos Kéktúrától független, végig a „magyar tenger” északi partja felett haladó turistaút.