A tavasz beköszöntével az erdők egyre vonzóbb célponttá válnak a mozogni vágyók körében. Nincs ez másképp esetünkben sem, pláne, hogy az előrejelzések 24-25 fokot mondtak erre a Húsvét előtti csütörtöki napra, amikor belevágtunk a 27.5 kilométeres, 1045 méternyi szintemelkedést tartalmazó túránkba.
Mivel ez egy hosszú, megállókkal együtt akár hat-hét órán át tartó túra is lehet, ezért több kiszállási pontot is megadunk, ahol abbahagyhatjátok a menetelést. A Budai-hegységnek ez az egyik pozitívuma, egyben negatívuma is, nehéz olyan ösvényeket találni, ahol maximum másfél óránként ne botlanál bele egy forgalmas kereszteződésbe vagy településbe. Nyilván ez praktikus, ha elfogy az élelem vagy rövidebb túrát tervezel, viszont amennyiben a külvilágtól elvonulás a célod, akkor sokkal inkább a Börzsöny vagy a Zemplén a te tereped!
A túrázás csodálatos világába viszont tökéletes beugró a Budai-hegység. A legmagasabb csúcsai 500 méter felett vannak, amelynek mindegyikéről 360 fokos panoráma tárul a szemeid elé, ezáltal a fővárost is új perspektívából ismerheted meg – noha a Citadelláról Budapestre nyíló kilátást semmi sem múlja felül –, a jól jelzett turistautakon szinte lehetetlen eltévedni.

Túránkat a solymári Templom téren kezdtük meg, ahová a hűvösvölgyi buszvégállomásról kb. 20-25 perc alatt egyszerűen kijuthatsz. Mivel maga a tér már a hegyen van, ezért a legelejét ily módon „le tudod csalni”, ez az energia jól fog majd jönni később, mert három komoly (plusz két kisebb) emelkedő vár rád.
Az első, a Nagy-Szénásra vezető út mindjárt a nyitó 5,5 kilométeren. Még Solymáron belül a lakott területen megcsodálhatod a gyönyörű házakat, mielőtt a zöld jelzésen betérsz az erdőbe. A Zsíros-hegyen pihenj meg, majd válts át az Országos Kéktúra jelzésére, ami Nagykovácsi felső részén halad, így itt a madárcsicsergést rövid időre felváltja a flexelés szimfóniája…

Amint az út ismét meredekebbre vált, egyben visszatérsz az erdőbe, hogy az utolsó 100 méternyi szintet is megmászd a Nagy-Szénásra. A hegytető és az oda vezető út vége is kopasz, ezért itt szinte mindig nagy szél fogadja az erre járót. Ezúttal sem volt ez másképp, de az 550 méteres magasságból nyíló kilátás miatt megéri! Északra a Pilis (a hegység mellett magát a legmagasabb pontján lévő kilátót is), a másik irányba Nagykovácsi, a távolban Budapest látképében gyönyörködhetsz.
Ennek a túrának a különlegessége, hogy mivel kilátópontokat köt össze, ezért mindig látod, hogy mi lesz a következő állomásod. Így Nagykovácsi völgyének a másik oldalán bizony ott magasodik a második megálló.

A meredek utcákon leereszkedve jön az első kiszállási pont, nemcsak Solymárnak, de Nagykovácsinak is van egy Templom tere, ahonnan busszal vissza tudsz jutni a Hűvösvölgybe. Ha így teszel, 8,5 kilométer után véget ér a túrád.

Könnyű emelkedő túra a Nagy-Kopaszra
A következő négy kilométer a nap legkönnyebb emelkedője, érdekes, hogy pont ez vezet a Budai-hegység legmagasabb pontjára, a Nagy-Kopaszra. Várhatóan az 559 méteres magasságban lévő Csergezán Pál-kilátónál sem fog szélcsend fogadni téged, de a vitorlát megformázó, 2006-ban átadott épület tökéletesen szélbiztos, így bátran menj fel a legfelső szintjére. Tiszta időben akár a Magas-Tátráig is elláthatsz – nekünk nem volt ekkora szerencsénk, de azért így se panaszkodhattunk a látképre.

Azt nem mondjuk, hogy innen egy távcsővel látni fogod Szoboszlai Dominikot a Telki Edzőközpontban focizni, miközben a magyar válogatottal valamelyik meccsével készül, de azokra a pályákra azért ráláthatsz, ahol a nemzeti csapatunk tréningezni szokott egy-egy mérkőzése előtt.
A kilátó névadója egyébként egy grafikus és természetfestő volt, aki pályája elején ebből a környékből is merített ihletet. Körbenézve ez nem csoda, a János-hegy–Széchenyi-hegy–Budaörsi-hegy vonulata és a kilátó közötti zöld terület valóban festői.

Tovább a János-hegy és az Erzsébet-kilátó irányába
Ezután a János-hegyig néhány unalmasabb kilométer jön, a zöld háromszög után a kék kereszt, majd a piros háromszög nyújt segítséget ezen az átvezető szakaszon, hogy utána már csak a piros jelzést kelljen követni egészen az Erzsébet-kilátóig. Való igaz, hogy hétköznap túráztunk, de ezen a szakaszon még hétvégén is kevesebb emberrel fogsz találkozni, mint mondjuk már fent a Normafa környékén. Legalább egy kicsit el tudunk mélyülni a tavaszi erdő illatába, ami a különböző fák és növények virágzása miatt egyedülállóan különlegessé teszi az évszakok között ezt az időszakot.

Hárs-hegy, Szépjuhászné, Gyermekvasút-állomás
A második kiszállási pont nagyjából 20 kilométernél jön el, amikor Adyliget felé tudod befejezni a túrát. De ha már idáig eljöttél, akkor miért ne csinálnád végig? Két meredek kaptató (Fekete-fej és Hárs-hegy) között néhány száz méteren a Hűvösvölgy és Budakeszit összekötő forgalmas úton vezet a jelzés, itt légy nagyon körültekintő!
A Hárs-hegy oldalában megtett lépések után jön egy újabb kiszállási pont, Szépjuhászné. 23,3 kilométernél jársz, a teljes túra 27,5 kilométer. Tankolj fel a Gyermekvasút-állomás büféjében, és irány a mai utolsó hegy!

Gyönyörű panoráma a János-hegyen az Erzsébet-kilátóból
Haladj továbbra is a piros jelzésen, ami felvezet az Erzsébet-kilátóhoz, amely Budapest legmagasabb pontján, 527 méteren tornyosul. Hiába jártunk már itt megannyiszor, minden alkalommal fel lehet fedezni valami újat a főváros panorámájában. Eléggé beborult az ég, mire ideértünk, és az eső is elkezdett cseperegni. Keresd meg Budapest ikonikus épületeit, ehhez tökéletes támpont a Parlament a Duna partján, vagy két legnagyobb stadionunk, a Puskás Aréna és a Nemzeti Atlétikai Központ. Ha szerencséd van, néhány le- és felszálló repülőgépet is végigkísérhetsz a tekinteteddel a történelmi belváros felett.

A csúcsról lesétálva a negyedik kiszállási pont a Libegő felső állomása, amivel még változatosabbá tudod tenni a túrád. Viszont itt az élet nagy döntéseiből meg kell hoznod egy igazán kritikusat… Libegőzés vagy egy rétes/lángos a Normafánál?
Mi most utóbbit választottuk. És mondd, te mit választanál?
Jó túrázást kívánunk a Budai-hegységben!