A hajó története – valódi időutazás
A Duna menti Limes a Római Birodalom határvédelmi rendszerének egyik fontos szakasza volt. A folyó mentén épített erődök, őrtornyok és utak hálózata szolgált a birodalom védelmére és a kereskedelem ellenőrzésére. A Danuvina Alacris egy 1600 éves hajó replikája, melyhez hasonlóak közlekedtek a történelmi vízi úton, összekötve a különböző településeket és katonai támaszpontokat.

A különleges római őrhajó 2021-ben készült Németországban a „Living Danube Limes” („Élő Dunai Határok”) uniós projekt keretében. Nem csupán egy egyszerű replikáról van szó, hanem egy hitelesen rekonstruált, IV. századi „lusoria” típusú római dunai őrhajóról. A mainzi régészeti ásatásokon feltárt eredeti római hajók alapján építették meg a Friedrich-Alexander-Universität Erlangen-Nürnberg szakemberei, kizárólag korabeli technikákkal és eszközökkel.
„Ezt a hajót korabeli eszközökkel, sőt római tunikába beöltözve gyalulták, fűrészelték, fúrták-faragták a fát, korabeli kovácsolási technikával kovácsolták a szegeket, amivel össze van erősítve. Még a kenderkötelet is kézzel készítették, amivel a vitorla és a faragott lapátok vannak rögzítve a hajó oldalán” – mesélte Válint Zoltán, aki a hajóút nyugat-magyarországi szakaszának egyik szervezője és a Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület vezetője. A hajó magyarországi szakaszának fő szervezői a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete (KÖME) szakemberei, akik a Living Danube Limes projekt 2022-es útjának partnerei is voltak.

A hajó 2022-ben vízre bocsátás után elindult Németországból, hogy végig haladjon a Dunán és megérkezzen utolsó állomására Bulgáriába, ahol daruval kiemelték és elszállították Németországba karbantartásra. A hajóút során a számtalan pozitív visszajelzés miatt a hajó alkotói úgy döntöttek, hogy 2023-tól minden résztvevő ország – köztük Magyarország is – egy évre megkaphassa a hajót saját programok szervezésére.
Válint Zoltán, aki családjával maga is részt vett a hajó Budapest – Baja közti útján, személyesen is kötődik a projekthez:
„Ez a hajó nagyon a szívemhez nőtt. Hiszen, ha beleülsz, olyan, mintha 1600 évet utaznál vissza az időben. A késő római kori viseletben pedig tényleg úgy érezheted magad, mint egy római katona a múltból!”
Római hajó vagy sárkányhajó? – Meglepő hasonlóságok
Bár a Danuvina Alacris római kori evezős hajó, kézi erővel történő hajtásában és kormányzásában meglepően sokban hasonlít a szintén ókori eredetű, a Föld másik oldalán kitalált sárkányhajó modern változatához – amely több évtizede nagyon népszerű hazánkban.
„A hajó mérete, az ülések közelsége, az evezés ritmusa mind olyan tényezők, amelyek hasonlóságot mutatnak a sárkányhajózás élményével. Figyelni kell, hogy mindenki egyszerre mozogjon, fontos, hogy az előtted és mögötted ülők lapátjai ne ütközzenek egymásba, szóval csapatmunka nélkül nincs hatékony előrehaladás.”
– magyarázta Válint Zoltán.
Ezért is különösen várják a sárkányhajósokat, evezős klubokat, iskolákat és céges csapatokat a közönség-evezésekre. A 18 méter hosszú, közel 6 tonnás tölgyfa hajótest akár 24 evezőst is befogad, akik több mint 4 méteres lapátokkal hajtják előre – kormányos és navigátor irányításával, ahogy egykor a rómaiak tették.

Magyarországi út – történelmi helyszínek mentén
A Danuvina Alacris idén június végén érkezik Magyarországra, és októberig halad végig a Dunán. Az út során számos római kori történelmi helyszínt és evezős klubot érint majd. Sajnos a hajót nem sikerült Mosonmagyaróvárra hozni, – amely a római korban Ad Flexum néven fontos katonai tábor és kereskedelmi központ volt a Mosoni-Duna és a Lajta összefolyásánál, – mert a város déli részén épített duzzasztómű csúszdája csak kisebb (kajak-kenu) vízi járművek áthaladására alkalmas. A római hajót a daruzás és több más nehézség miatt ugyan nem sikerül a városban vendégül látni, de tervek szerint a Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület evezősei által évek óta magas színvonalon megrendezett Szigetköz Regatta fő motívuma lesz. Az idei evezős regatta résztvevői várhatóan június 28-án Pozsonyból indulnak útnak a Danuvina Alacris őrhajóval és több „kísérő” evezős túrahajóval és körülbelül 50 kilométer megtétele után Véneknél vagy Gönyűnél éjszakáznak. A regatta Június 29-én folytatja útját a Mosoni-Dunán fölfelé egészen Győrig, amely szintén egy jelentős római kori település volt Arrabona néven.
A tervek szerint a hajó három hetet vendégeskedik Győrben, ahol július első hétvégéjén a Győrkőc Fesztivál programjaihoz csatlakozik, de lehetőség lesz helyi közönség-evezéseken is kipróbálni. A Danuvina Alacris további magyarországi útja a Dunán még formálódik, a szervezők a római kori kulturális örökség helyszínek, hagyományőrző „légiók” , és evezős klubok bevonásával alakítják a végleges programot. A hajó építése, a hozzá kapcsolódó projektek, rendezvények és a 2022 évi út a „Living Danube Limes” EU projekt támogatásával valósult meg, a „ReConnecting Cruise 2023-2027” hazai szakaszára ilyen forrás sajnos nem áll rendelkezésre, ezért a szervezők a hajó idei útjához, a nagyszabású és egyedi projekt sikeres megvalósításához továbbra is keresnek együttműködő partnereket és támogatókat.
Légy részese az élménynek! – Közönség-evezések
A magyar szervezők, köztük Válint Zoltán, már megkezdték az élményprogramok szervezését, és a hajót már most ki lehet próbálni Pozsonyban:
„Ki lehet próbálni a hajót Pozsonyban, ahol már több alkalommal tartottak közönség-evezéseket. A pozsonyi tapasztalatokra építve majd Győrben is szeretnénk rendezni hasonló eseményeket, minél több embert megismertetni, időutazásra elvinni a római hajó kínálta különleges lehetőséggel. Terveink szerint VIP-csapatot is szervezünk, hogy a lehetséges támogatóink testközelből tapasztalják meg, milyen élmény egy 1600 évvel ezelőtti római őrhajón evezni.”
A hajóval kapcsolatos eseményeket főként közösségi média felületeken lehet megtekinteni. A Danuvina Alacris magyarországi útja remélhetőleg sokak számára nyitja meg a kaput a római kor izgalmas világába. Ez a közös utazás a múltba emlékezetes élményekkel gazdagítja majd a nyarat a Duna mentén.
Ha érdekelnek más vízitúrák is, nézz körül a holmozogj.hu adatbázisában, vagy a viziturazz.hu oldalon!