Kenutúránkon a Kisvesszősi kemping melletti kikötőből indulunk a Cikolai-mellékágrendszer felfedezésére. A Szigetközben a Duna ezer ágra szakad, a keskeny, vadregényes folyóágrendszer számos csodát tartogat. A sodrás itt nem jelentős, így kezdők és gyermekek számára is ideális terep lehet a Szigetköz csendesebb szakasza arra, hogy megismerkedjenek az evezés szépségeivel.
A kenutúrán az 1987-ben létrejött Szigetközi Tájvédelmi Körzet védett területén járunk, így figyeljünk arra, hogy a legkevésbé zavarjuk az itt élő állatokat és növényeket. A Nagy-Duna és a Mosoni-Duna közé zárt területen érintetlen ártéri erdők és gyöngyvirágos tölgyesek találhatóak, amik gazdag vadvilágnak adnak otthont. A folyó felső szakaszán lépten-nyomon hódok nyomait láthatjuk – megrágott, kidöntött fák tanúskodnak e lapátos farkú, nagy méretű rágcsálók jelenlétéről.
A vízitúra során zátonyok, szigetek és a folyóágakat szegélyező ligeterdők között evezünk. Barangolhatunk széles, nyílt vízfelületen, szűkös, faágakkal tarkított vadregényes szorosokban, vagy akár nádasokon keresztülvágva. Ha nagyon figyelünk, szürke gém, bakcsó vagy küszvágó csér kerülhet a szemünk elé– sőt, nem ritka a jégmadár sem.
A Szigetköz igazi halparadicsom, ez a dunai halállomány egyik legfontosabb ívóhelye. A folyószabályozások miatt már alig vannak ilyen természetes állapotú, csendesebb folyóágak és sekély, zavartalan szakaszok, ahol a halak lerakhatják ikráikat, és biztonságban fejlődhetnek az ivadékok is. Szerencsére a Szigetközben még fennmaradt az eredeti élőhelyek nagy többsége, így a fokozottan védett halfajok is menedékre találnak itt. Érdemes útba ejteni a denkpáli hallépcsőt, ahol megtudhatjuk, mi a szerepe egy hallépcsőnek, és hogyan használják a halak. Ha van kedvünk, egy csendesebb öbölben meg is mártózhatunk a Duna mellékágában.
Forrás: Aktív Kalandor