Ki mondja meg, milyen hosszú egy futóverseny? És miért 42 195 méter a maraton?

Mindenkinek feltűnhetett, aki indult már futóversenyen, hogy az órája mást mért, mint amennyi a verseny meghirdetett távja. Ennek nem csak a GPS-órák pontatlansága az oka! A versenyek egy része, de ki is mondhatjuk akár, hogy az amatőr versenyek többsége csak körülbelül olyan hosszú, mint amit a kiírásban olvashatunk. Mindegy is lehetne az a pár (tíz) méter, de mi van akkor, ha ugyanazon az utcai versenyen hivatalos bajnokságot is rendeznek, vagy éppen valaki megdönt egy rekordot? Akár a saját egyéni csúcsát.
Mozgásforma
Futás Futás

A holmozogj.hu szerkesztősége arra kérte Kovács Soma atlétikai versenybírót, profi (WA/AIMS B-szintű) utcaipálya-felmérőt, a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság utcai versenyeinek egyik irányítóját, hogy segítsen eligazodni a méterek és kilométerek világában. Jöjjön az első rész!

Utcaipálya-felmérés egy felmérő szemével

Az atlétika mérhető sportág. Az atléták egyazon versenyszámban egymással összehasonlítható eredményeket produkálnak, amelyek méterekben és másodpercekben – többpróba esetén pontszámban – összevethetők. A 100 méteres síkfutás, ha az atlétikai pálya minden előírásnak megfelel, akkor mindössze 1 centiméterrel lehet hosszabb a névleges távnál, és egy milliméterrel sem lehet rövidebb. A 400 méteres körpálya pozitív tűrése is mindössze 4 centiméter. Felmerülhet a kérdés, hogy ebben a kiélezett, és objektív sportágban mi a helyzet a maratoni táv hosszával?

Marathóntól Athénig – Londontól Párizsig

Az országúton zajló maratonfutás távja az első újkori olimpián kb. 40 km volt, és maradt ennyi az 1908-as londoni olimpiáig, amikor is a királyi páholynál elhelyezett célvonal miatt végül 26,2 mérföld, azaz kb. 42,2 kilométer lett a versenytáv. 1921-ben a Nemzetközi Atlétikai Szövetség 42 195 méterben határozta meg a maratoni táv hivatalos hosszát.

Természetesen, maratoni versenyeket folyamatosan rendeztek a XX. század első felében is, ám világcsúcsot az Nemzetközi Atlétikai Szövetség nem tartott nyilván ezen a távon. A táv pontos felmérésnek és hitelesítésének tárgykörében a metódus, valamint a felhasznált mérőműszerek látható fejlődése csak az 1960-as évektől indult el a brit John Jewell és az amerikai Ted Corbitt munkájának köszönhetően. Előbbi egy kutatást végzett az utcai versenypályák mérésének módszereiről, és 1961-ben publikált tanulmányt a témában. Nem sokkal ezután Corbitt az Egyesült Királyságba utazott, hogy részt vegyen a London-Brighton közötti futóversenyen, amelyet Jewell aprólékosan felmért. Corbitt és Jewell együtt dolgoztak a folyamat finomításán, majd Corbitt visszavitte a módszert az Egyesült Államokba, ahol eredményei szintén tanulmány formájában publikálta 1964-ben.

A koncepció egyszerű volt: a földméréshez használt mérőkeréken található fordulatszámmérőt illesszük egy kerékpár első kerekéhez, és guruljuk végig a távot! A műszaki megoldás végül Alan Jones amerikai számítástechnikai mérnök munkája nyomán kristályosodott ki, aki a hetvenes évek elejére fejlesztette ki a kilométer-számláló szerkezet felhasználásával működő eszközét, amelyet ma Jones Counterként (magyarul néhol Jones-féle számlálóként) ismer a szakma.

a Jones Counter, vagyis Jones-féle számláló – fotó: www.jonescounter.com

A módszer részét képezi egy úgynevezett „kalibrációs pálya”, amely egy 3-500 méter hosszú, mérőszalaggal milliméter pontossággal felmért sík, egyenes szakasz, amely a felmérési módszer nevét is adja. Ez a kalibráció teszi lehetővé, hogy az első kerék fordulatszáma méterekké konvertálható legyen.

Forrás: World Athletics

Az olimpiák történetében először 1976-ban mérték fel és hitelesítették Jones Counter, valamint a Jewell és Corbitt által kidolgozott „kalibrált kerékpár módszer” segítségével az atlétikai versenyszámok, nevezetesen a maratonfutás és a gyaloglás utcai versenypályáit. Ez elmúlt 5 évtized minden emlékezetes (és utóbb is hivatalosnak minősített) utcaifutó eredményét olyan pályán érték el, amelyet hivatalos utcai pályafelmérő szakember, Jones Counterrel, illetve a kalibrált kerékpár módszerrel mért fel és hitelesített.  

Pontosan mit mérnek a mérők? Ideális útvonalat?

Majdhogynem: az úgynevezett legrövidebb futható útvonalat (angolul: shortest possible route, SPR), vagyis azt utat, amelynél rövidebbet senki nem futhat, aki észszerűen és szabályosan futja le a távot. Ez persze a futók sebességétől függően nem lesz mindig az „optimális”. Illetve, amíg a kanyarokban a felmért futóútvonal 30 centiméterre fut a szegélytől, addig a mezőnyben van, hogy több ember is egymás mellett haladhat, így a külsőbb íven levők többet futnak valamivel.

42 kilométer még kerékpárral is hosszú. Előfordulhat, hogy mégis rövidebb a pálya?

Ez a bizonytalanság párhuzamba állítható a már említett 100 méteres síkfutás 0,01%-os tűrésével, mert mind a távok közötti 422-szeres különbség, mind a mérési módszerekben rejlő eltérések miatt indokolt a nagyobb megengedett tűrés. Igaz az is, hogy a nincs két azonos mérés ezzel a technikával sem, de a sokévtizedes tapasztalat azt mutatja, hogy a nemzetközi szintű felmérők egymáshoz képest is ebben az 0,1%-os tartományban mérnek.

Hivatalos igazolás arról, hogy a félmaraton valóban 21 ezer 97 méter hosszú – forrás: Kovács Soma

Miért nem GPS-szel mérik?

Ahány különböző eszköz, annyi különböző mérés. Ha a Szaharában vagy az Antarktiszon lenne a verseny, akkor kristálytiszta útvonal állna össze a GPS-rendszert használó okoseszközök alapján, ám ha már magasabb épületek vagy fák közé érünk, az órák, telefonok „megbolondulnak” és egyáltalán nem biztosított, hogy azt az útvonalat mérjék, amit valójában megfut vagy felmér valaki.

Videók
Kapcsolódó cikkek
Van az az ötlet, ami egyszer csak befészkeli magát a fejedbe, és addig motoszkál ott, amíg végül neki nem vágsz. Stark Péternek pont ilyen volt az a terve, hogy egyszer lefutja a Budapest két legtávolabbi lakóháza közötti távot. Néhány nappal ezelőtt végre eljött az idő, és barátjával, Tóth Balázzsal együtt teljesítette a körülbelül 36 kilométeres útvonalat – ami egyben kiváló edzés is volt a közelgő Ultra Tisza-tóra.
Mozgalmas hétvége vár azokra, akik nem szeretnék a négy fal között tölteni a szabadidejüket. Gyermek síverseny Donovalyban, futófarsang Kaposváron, teljesítménytúrák a Bükkben és Gödöllő környékén, hegyi- és terepfutások szerte az országban – van miből válogatni!
Február első hétvégéjén ismét rengetegen mozdultak ki, hogy együtt mozogjanak és élményeket gyűjtsenek. Akadtak, akik a jégpályákon csúszkáltak, mások dombokon futottak vagy akadálypályán küzdöttek meg önmagukkal és az elemekkel. Kattints és olvasd el hétvégi beszámolónkat!
Újévkor sokan megfogadják, hogy egészségesebben fognak élni, például többet mozognak, de a lendület gyakran már az első hét után alábbhagy. A Mozogj többet, fizess kevesebbet! kezdeményezés kreatív módon próbálta fenntartani a lelkesedést: amennyit sportolsz, annyival olcsóbban hamburgerezhetsz! Február első hétvégéjén véget ér az első kör, de már tervezik a tavaszi folytatást.
Szerencsére a február sem lesz a pihenés hónapja, hanem a kalandoké és az aktív kikapcsolódásé! Legyen szó farsangi programokról, Valentin-napi romantikáról, vizes kihívásokról vagy havas sportokról, ebben a hónapban is biztosan megtalálod a neked való aktív kikapcsolódást! Itt a holmozogj.hu havi programajánlója.
Kapcsolódó programok
Pápai futókör
A futókör Pápa egyik kedvelt zöldterületén, a Külső-Várkertben helyezkedik el, amely rengeteg szabadidős kikapcsolódást nyújt.
Kaposvári futókör, Cseri park
Ez a 2020-ban átadott futókör egy lakótelep zöldövezetében halad, a helyben élők nagy örömére: nincs kifogás, futni kell!
Legfrissebb cikkeink
Mindenkit megmozgat a Kossuth Rádió és a holmozogj.hu
Új sorozatot indított az aktív életforma népszerűsítésére a közmédia. Nyolc héten át minden csütörtökön kiemelt szerepet kap ez a téma a Kossuth Rádió Délelőtt című műsorában. Óriási megtiszteltetés, hogy a holmozogj.hu szabadidős hírportál szakmai partnerként segíti a témák összeállítását.
Hétvégi időjárás: 10/10-es idő lesz!
Marad a szabadba csábító időjárás egész hétvégén – jelentette Németh Lajos a holmozogj.hu meteorológusa. Sapka, sál, napszemüveg, és irány a szabadba!
Aktív Magyarok program
Révész Máriusz: több mint 7 millió embert még meg kell szólítanunk - 2. rész
Az eddigieknél több pénzből, több résztvevővel, kedvezőbb feltételekkel folytatódnak 2025-ben az aktív életmódot erősítő, mozgásra ösztönző állami programok, sőt új ötletekből sincs hiány: például pingpongtermek, valamint iskolai mászófalak épülnek majd, és egy fedett kerékpáros csarnok kialakítása is elkezdődik Budapesten – erről beszélt Révész Máriusz, Aktív Magyarországért felelős államtitkár a holmozogj.hu-nak. Kiemelten figyelnek a nyugdíjasokra, a hátrányos helyzetű gyerekekre és a fogyatékossággal élőkre. Az interjú második része következik
Aktív Magyarok program
Révész Máriusz: azért dolgozunk, hogy Magyarország aktívabb és egészségesebb hely legyen
Óriási lehetőség előtt áll az aktív életmód, hiszen 2025-ben minden korábbinál több pénzt szán erre a területre az állam – erről beszélt Révész Máriusz, Aktív Magyarországért felelős államtitkár a holmozogj.hu-nak adott interjúban. A sportolást élménnyé kívánják alakítani, ennek érdekében több milliárd forintból kezdődnek fejlesztések és indulnak mozgásra ösztönző programok. A SZÉP-kártya új Aktív Magyarok zsebe is azt a célt szolgálja, hogy csökkenjen Magyarország lemaradása például a skandináv országokhoz képest, és legalább 8-9 évvel emelkedjen a várható élettartam. Az államtitkárral a holmozogj.hu-t kiadó Best Ever ügyvezetője, Németh Balázs beszélgetett.
Új síparadicsom épül Székelyföldön
Gyergyószentmiklós környéke elsősorban a Gyilkos-tóról és a csodás sziklafalairól ismert Gyergyói-havasokról híres, ám eddig csak kisebb sípályák álltak a téli sportok szerelmeseinek rendelkezésére. Ezt a helyzetet kívánja megváltoztatni egy ambiciózus projekt, az Explosiv Síközpont. A Gyergyószentmiklóstól mintegy 14-15 kilométerre található új székelyföldi síterepet akár már a következő szezonban megnyithatják az amatőr és profi síelők előtt, kabinos felvonót, sőt nyári, gyepsízési lehetőséget is terveznek.
Elképesztő trükkök és magyar győzelem a koris Freestyle Fesztiválon
Magyar győzelem született a Városligeti Műjégpálya Freestyle Fesztiváljának királyszámában, a Párbajban. Kiss Péter extázisban csatázta végig az egész estét, fantasztikus gyakorlatokkal kápráztatta el a közönséget, így megérdemelten nyerte el a bajnoki címet. Mutatjuk a legjobb videókat, és már most várjuk a jövő évi folytatást!
2025 © holmozogj.hu