Szabó Miklós: A vízen töltött idő meghosszabbítja az életed

Miért tartja Szabó Miklós a vízitúrázást a feltöltődés csúcsának? A legendás evezős élete 60 évének a nagy részét a vízen töltötte ilyen-olyan formában. Jelenleg a Magyar Vízitúra Szövetség (MAVITUSZ) és a Magyar Sárkányhajó Szövetség elnökségi tagjaként is fontos szerepet tölt be, nem utolsósorban pedig a váci Dunai Sárkányok Sárkányhajós és Természetjáró Egyesület vezetőjeként ő maga is izgalmas vízitúrákat szervez.

A vízitúrázás az egyik leginkább feltörekvő része a szabadidősportnak Magyarországon. A földrajzi adottságaink tökéletesek hozzá, hogy egy kenuban vagy sárkányhajóban evezve olyan érintetlen helyeket fedezzünk fel, mint amilyenek a vizes élőhelyek. A Duna a kontinens második leghosszabb folyójaként ketté szeli hazánkat, de a Tisza, a Rába, a Körösök, a Bodrog, az Ipoly és a Dráva is olyan szemet gyönyörködtető élményekkel vár mindenkit, amit talán még az erdőben túrázva sem kapunk meg.

Szabó Miklósnak is ez a fajta természetközelség és a „vízből” áradó csend és nyugalom voltak azok a tényezők, amikbe első látásra beleszeretett.

„Tízéves koromtól élem a vízen az életem. Kenusként kezdtem, sokáig az olimpiai bajnok Gyulay Zsolttal voltam egy csoportban. Ifjúsági és junior válogatott szinten teljesítettem, de aztán huszonöt évre eltávolodtam a víztől és kutyákkal foglalkoztam. Még ebben az időszakban is ott motoszkált a fejemben, hogy egy ilyen szabadidős, tömegsport jellegű, gyerekkort visszaidéző aktivitást kitaláljak, ezáltal is vissza tudjak adni valamit a fiataloknak. Így kerültem vissza először csak a sárkányhajózás világába, majd néhány barátommal közösen talán elsők között szerveztük vízitúra-jellegű tevékenységet. Ma már nem tudnám enélkül elképzelni az életem” – mutatta be nekünk a vízhez való szoros kötődésének a hátterét Szabó Miklós.

A Magyar Vízitúra Szövetség 2022. november 4-én alakult meg, és ő már a kezdetek óta a tagja. Elmondása szerint a szövetség létrejötte és a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárságának anyagi támogatása óriási lehetőség, ami egyben hatalmas felelősséggel is jár, hogy még több mozgásra, élményre vágyó embert bevonjanak a vízitúrázás varázslatos világába.

„Van egy mondás, amely szerint a vízi emberek örök életűek, mert az aktív élet megnyújtja az élethosszt. A gyerekek manapság be vannak kerítve a digitális eszközökkel, eltávolodtak a természettől. A sport irányt tud mutatni nekik, vízen lenni rendkívül jó dolog, mert sok képességét fejleszti a fiataloknak. Az egyensúlyérzéket, az állóképességet és a mentális egészséget is erősíti a vízitúrázás. Akik aktív életet élnek, a hétköznapokban munkaképesebbek és egészségesebbek lesznek” – vallja, amit számos nemzetközi tanulmány is alátámaszt.

Az elmúlt öt évben óriási léptékben fejlődik a turisztika, nem csupán a kerékpáros infrastruktúra vagy éppen a futókörök létesülnek szép számban, de az evezésre is igaz. Dübörögnek a kölcsönzők, a Dunakanyarban jobb időben reggel 9-10 órakor már nem biztos, hogy van szabad hajó. Nemsokára beindul a túravezetők képzése is, ami még biztonságosabbá teszi a vízen eltöltött időt.

„A túravezetők felkészültsége nem csak az elől evezésről szól, hanem az élmények átadásáról is. Kell helyismeret, érdekességek a környék élővilágáról és a csoport minden rezdülésére oda kell figyelniük. Élményt kell adni, ahogyan mondjuk Foki Vili vagy Fűzfa Zoli teszi. Egyikükkel már csak a szövege, másikukkal pedig a természetvédelemmel és a biológiával kapcsolatos tudása miatt is érdemes menni. Ha jó a túravezető, akkor tud ez az egész igazán szenzációs lenni.”

Szabó Miklós, amikor az ideje engedi, belevág egy-egy olyan extrém kihívásba, mint amilyen tavaly a Nagy Nyolcas is volt.

„Korábban már többször is megkerültem a Szentendrei-szigetet, de tavaly kitaláltam, hogy mi lenne, ha egészen Ráckevéig leeveznék és onnan vissza Vácra. Mivel egyedül eveztem egy normális méretű, húsz személyes sárkányhajóban, ezért első mozzanatként csináltattam magamnak egy nagyobb lapátot, hiszen állva evezve jobban haladsz a vízen. Voltak nagy akadályok, például a Kvassay-zsilipnél nem zsilipeltek, ezért a Ráckevei-Duna-ágra előre levittem egy másik hajót, amibe így csak át kellett ülnöm, amikor odaértem. Ráckevéről visszafelé nem volt könnyű dolgom, a budapesti szakasz döntötte el, hogy sikerrel járok-e” – emlékezett vissza a tavalyi 200 kilométeres akciójára, amellyel szintén a vízitúrázás népszerűsítése volt a fő célja.

Ha te is kedvet kaptál, hogy akár egyedül, akár társaságban vízre szállj és megismerkedj a folyóink vadregényes világával, de nem szeretnél rögtön 200 kilométert evezni, akkor ajánljuk figyelmedbe a Vízi Ring sorozatot. Vagy ha még inkább az alapoktól ismerkednél meg ezzel a mozgásformával, akkor keresd fel a viziturazz.hu oldalt, ahol a Vízi Ring eseményeken túl is számos szervezett túra közül választhatod ki a felkészültségednek leginkább megfelelőt.