„Borban az igazság” – Császtai gyalogtúra

Az Edelényi Kastélysziget parkolójából indulva a római katolikus templom utcájából kivezető Császtai aszfaltos úton kényelmes sétával érünk ki a császtai szőlőhegyre. A szőlőhegy Edelény központjától alig hat kilométerre fekszik.

Az Aggteleki-karszt lábánál, a Bódva-völgyi medencét északról határoló dombok és völgyek ölelésében. A Császta a Sajó és a Bódva folyók között húzódik meg, s a környék magaslatai közé tartozik.

A császtai szőlőhegy Edelény egyik gyöngyszeme, a környék kedvelt kiránduló- és piknikezőhelye. A természeti környezettel harmóniában létrejött kultúrtáj egy sajátságos, alapvetően a Dunántúlra jellemző, de Észak-Magyarországon is elterjedt hagyományos tájhasználat, a szőlőhegyek világának megmaradt képviselője.

A felvidéki stílusban épült harangtorony, a megszépülő présházak, a Szőlős-gazda szobra, vagy a Barátok borkútja Császta megújulásának adják tanújelét, és a helyi közösségnek a tájjal való újra megerősödő kapcsolatát is szimbolizálják.

Az Északerdő Zrt. által kihelyezett információs tábláról megismerhetjük a terület történetét. A Császta hajdan a borsodi földvár egyik birtoktartozéka volt, itt laktak a várjobbágyok, századosok, akik a várkatonák élén teljesítettek szolgálatot.

Nevét 1219-ben említik először. Állítólag a tatárjáráskor a lakosság a császtai nagy pincében talált menedéket. Egy régi rege szerint a muhi csatából menekülő IV. Béla király is megszállt a közeli Puszta-Edelény zárdájában és a királyi koronát a császtai pince egyik mellékágának mennyezetén található lyukba rejtették el.

A tatárjárást követően a területen főleg gabonát és bort termeltek, melyre a felaprózódott várbirtok mindegyik birtokosa büszke volt. A hegy a XIX. században került Edelényhez.

A szőlőhegy birtokosai közül mindenféleképpen ki kell emelnünk a Lónyai családot, az emléküket mindmáig híven ápolják. Egy hatalmas faszobor a császtai szőlősgazdáknak állít emléket. Mazur József fafaragó művész alkotása a „Szőlősgazda”.

A Császta hegyen 2004-ben társadalmi összefogással megépítették a császta-hegyi harangtornyot, amely a hegyközség jelképévé vált, majd két évvel később annak közelében fedett kőszínpad épült, és fából készült pavilonokat állítottak fel.

2007-ben a II. Császtai Búcsú keretében felavatták az adományokból, és Kiss Ferenc főadományozó jóvoltából megépített Császtai Kálvária részeként a Golgotát, majd egy évvel később, 2008-ban Seregélyi István nyugalmazott egri érsek pedig felszentelte a stációkkal kiegészült Császta Szőlőhegyi Kálváriát.

Romjaiból feltámadva, teljesen megújulva magasodik a pincesor fölé az egykori uradalmi borház. Az épület alatt több ágon is mélyen a szőlőhegy gyomrába nyúlik a pincerendszer.

Forrás: Aktív Kalandor