Hobbifutóként kezdte, ma ő az országos maratoni csúcstartó: Szabó Nóra inspiráló története

A maratoni futás országos csúcstartójának története 2011 nyarán, a budapesti Kopaszi-gáton kezdődött.

„A legjobb barátnőm már rendszeresen járt futni, és gondoltam, én is csatlakozom hozzá. Szerettem volna lefogyni, elkezdtem diétázni, és ehhez jól illett a futás” – emlékezett vissza a holmozogj.hu-nak adott interjúban Szabó Nóra, aki már a kezdetekkor is 5 perc körüli idővel tudott egy kilométert teljesíteni.

„Semmilyen órám nem volt, amivel mérni tudtam volna az időmet és a távot, de megtetszett, hogy a futással tényleg látványos eredményeket érhetek el. Emlékszem az első, Margitszigeten futott körömre is. A barátaim mondták, hogy biztos nem tudnám egyben lefutni az egészet, így a felénél megálltam sétálni, de aztán folytattam és végigcsináltam.”

Nóra már az első néhány hónap után érezte, hogy megszerette a futást, és azt is elárulta, hogy a rendszeres mozgás egy pozitív láncreakciót váltott ki élete más területein is:

„A sport kitartásra és fegyelemre nevelt. Megtanított arra, hogy ha reális célokat tűzök ki, szorgalmas vagyok és hiszek magamban, bármit elérhetek” – mesélte Nóra, aki a mozgásnak köszönhetően még a dohányzásról is leszokott. „Rögtön az elején le is tettem a cigarettát, mert azt mondták, hogy vagy dohányzol, vagy futsz. Én pedig úgy döntöttem, hogy akkor le is teszem. Simán ment.”

Kezdetben heti 3-4 alkalommal futott, télen konditerembe járt, ahol minden nap 10 kilométert teljesített a futópadon, hogy ne szakítsa meg az edzésmunkát a hideg idő miatt. Ma viszont már a téli időjárás sem jelent akadályt számára.

„A hideggel egyedül az a baj, hogy nehéz elindulni. De ha egyszer elkezdesz futni, már nem fázol” – tette hozzá mosolyogva az országos csúcstartó.

Lépésről lépésre: félmaraton, majd maraton

Szabó Nóra első versenye egy háromfős váltóban teljesített félmaraton volt, így egy körülbelül 7 kilométeres távval kóstolt bele a futóversenyek világába.

„Eleinte nem is tudtam, mi az a maraton, és mi az az atlétika, teljesen laikusként kezdtem. Amikor elkezdtem, még azzal sem voltam tisztában, hogy léteznek futóklubok. Később csatlakoztam a Nike Futóklubhoz, amelynek tagjaként szerdánként lefutottam a Szigetkört, a pályaedzéseket azonban sosem csináltam meg a többiekkel.”

Az első maratonját Stockholmban futotta, ahol szinte véletlenül adódott lehetősége rajthoz állni – mintha a sors is azt akarta volna, hogy próbára tegye magát a 42 kilométeres távon.

„Nem készültem rá igazán, az Asics Front Runner csapatán keresztül talált meg a lehetőség, és arra gondoltam, miért ne? Pont az Ultrabalaton előtt mondták, hogy felszabadult egy hely Stockholmban, és indulhatok, ha szeretnék. Mivel a 211 kilométeres Ultrabalatont előtte futottam le párosban – persze nem egyben, hanem szakaszonként váltva -, így fizikailag nem álltam távol a maraton jelentette kihívástól.”

Az első maratoni időeredménye 3 óra 1 perc lett, ami bosszantotta, ugyanakkor tovább motiválta Nórát, hiszen három órán belül szerette volna teljesíteni a távot.

2017-ben, Frankfurtban aztán egy 2:50-es maratont futott, amely után a barátai megjegyezték, hogy nincs messze az olimpiai szintidőtől. Ekkor kezdte először fontolgatni, hogy komolyabb szinten is űzze a sportágat.

„Sokáig nem akartam edzőt, mert féltem, hogy elveszítem azt a szabadságérzetet, amit imádtam a futásban. Nem is tudtam még, milyen lehet pályán futni. 2018 márciusában viszont rászántam magam, hogy szakember segítségével folytassam a munkát. Meg kellett tanulnom, milyen rendszerben futni, és nem csak mindig ugyanazt a távot, ugyanabban a tempóban. Jó döntés volt, azóta még jobban szeretek futni” – mondta Szabó Nóra, aki első edzője után 2019 októbere óta már Berkovics Imrével dolgozik együtt.

Amatőrként a csúcsra

Bár vannak, akik azt gondolják, a maratonfutás országos csúcstartója profi futóként éli mindennapjait, Nóra valójában ma is a munkája és a tanulmányai mellett fut.

„Statisztikusi csapatban dolgozom egy cégnél, emellett pedig pszichológiát tanulok levelező tagozaton. Ez lesz a negyedik diplomám” – mondta, majd hozzátette: nem azért tanul pszichológiát, mert szakmát szeretne váltani, hanem mert értékes tudással szeretne gazdagodni.

„Nekem mindig a munka az elsődleges, és csak utána következik a tanulás és a futás is, ami a szenvedélyem. Nincsenek szponzoraim, tehát a sportból nem is tudnék megélni. Egyébként sem tudnám elképzelni, hogy csak ezzel foglalkozzak.”

Nóra edzései korábban az esti órákban, az egyetemi órák vagy a munka után zajlottak, ma azonban rugalmasabb a munkaidő-beosztása, így délelőttre is be tudja ütemezni azokat. Egy biztos: nála egy nap sem telik el mozgás nélkül.

A legnagyobb sikereit az elmúlt években érte el: 2023-ban a Sevilla Maratonon 2:28:25-ös idővel döntötte meg Földingné Nagy Judit 1996-os rekordját. Ezt követően, a Berlini Maratonon 2:27:31-et futott, majd ezt az időt még tovább javította 2024 decemberében, Valenciában, ahol 2 óra 25 perc 52 másodperc alatt ért a célba. Ez ma a női maratonfutás országos csúcsa.

Szabó Nóra azt mondta, ritkán ünnepli meg az elért eredményeit, mert minden versenyre egy újabb kihívásként tekint, Valenciában azonban kivételt tett.

„A verseny előtti napon betoppantunk egy cukrászdába, ahol megkóstoltunk egy szelet nagyon finom, Ferrero-tortát. Az edzőm megígérte, hogy ha jól teljesítek másnap, kapok egy egészet belőle. Szerencsére jól is teljesítettem, de végül csak három szeletet tudtunk együtt megenni” – mesélte nevetve.

A belső motiváció a lényeg

Szabó Nóra szerint ahhoz, hogy valaki elkezdje a rendszeres mozgást, az a legfontosabb, hogy az elhatározása belülről fakadjon.

„Ne kényszerből kezdj el futni! Ha nem leled örömöd benne, talán nem is a futás az te mozgásformád. Viszont érdemes próbálkozni: fuss terepen, mozdulj ki a természetbe, ott egészen más élmények érnek. Fontos a fokozatosság. Sokan rögtön maratont vagy ultratávokat akarnak futni. Én is nagyon korán futottam az első ultramaratonomat. Igaz, hogy nem egyben, de nem biztos, hogy rendesen fel voltam készülve arra a kihívásra. Aki pedig sérült, az ne akarjon futni, hanem szánjon elegendő időt a pihenésre, a regenerációra. Az egyik páros Ultrabalatonom után ínhüvelygyulladásom lett, mert túl szorosra kötöttem a cipőmet. Úgy mentem el a következő versenyre, ami történetesen az első hivatalos maratonom volt, hogy még nem gyógyult meg teljesen. Közben persze rájöttem, hogy nem kellett volna…”

Nóra gyakran fut a Margitszigeten, a Városligetben, a Normafánál vagy a Hármashatár-hegyen. Ezeket a helyszíneket kezdő futóknak is szívből ajánlja, arra a kérdésre pedig, hogy miért éri meg futni, így válaszolt: „A futás kitisztítja az elmét, fegyelemre tanít, kitartóbb leszel tőle, és segít megtalálni önmagad. Nem kell, hogy profi legyél, elég, ha szereted.”

Te is elkezdenéd a rendszeres mozgást? Ebben a cikkünkben hasznos tanácsokat találsz arról, hogyan vágj neki, és hogyan tartsd fenn a motivációdat! Ne feledd, a holmozogj.hu Mozgáskeresőjében közösségi mozgások közül is válogathatsz, vagyis nem muszáj egyedül sportolnod, társaságban könnyebb dolgod lesz!

Borítókép: MTI/Kovács Tamás