Túrázás a Cserhátban, cél a szandai vár

A kettős vulkáni kúp közül az egyik már a bányászat áldozatául esett, míg a másik csúcsán álló várat is megrágcsálta az idő, de romjaiban is lenyűgöző látványt nyújt. A legfőbb vonzerő természetesen a lélegzetelállító panoráma, amelyet a Cserhát alattunk hullámzó erdőszőnyege felett élvezhetünk a csonka torony közeléből.

Szandaváraljáról az Országos Kéktúra jelzését követve vágunk neki a szandai várhoz vezető útnak, és nem sokkal később a Mária-forrásnál töltheti fel kulacsát, aki nem hozott magával elegendő frissítőit.

Ezután az ösvény az erdőben folyamatosan egyre magasabbra vezet, majd a nyeregben a kék L, azaz a romhoz vezető jelzésen kell továbbmennünk, hogy felérjünk a csodálatos kilátást nyújtó hegycsúcs várromjához.

A vár építésének története a múlt homályába vész, első írásos említése 1331-ből származik, ahol már várként hivatkoznak rá. A török időszak alatt gyakran gazdát cserélt, mígnem egy végső ostrom után felrobbantották.

A vár falai az évszázadok során omladozni kezdtek, közelükben tartózkodni vagy felmászni rájuk nagyon kockázatos, ráadásul a történelmi emlékek pusztulását is okozza. Maradjunk inkább a nyugodt szemlélődésnél. A várból leereszkedve sűrű erdőn haladunk az egykori andezitbányához.

A 15-20 millió évvel ezelőtt működő andezitvulkán masszív szikláit bányászták, újra krátert formálva a hegyben – a szürke sziklafal egykor vörösen izzó láva volt. Rémisztő belegondolni az itt zajló robbanásokra és a lávafolyások pusztító hőmérsékletére.

A szandai hegy kettős csúcsának már csak hűlt helyét találjuk – a bányászat során ezt a vulkáni kúpot lebontották. A bányaudvar felé vezető úton, majd a zöld sáv jelzésen térhetünk vissza Szandaváraljára.

Térkép és további részletek: Aktív Kalandor