Őriszentpétert egy bemelegítő dombbal hagyjuk magunk mögött. A Bajánsenye felé vezető közúton az egykori Maginot-vonal részeként épített bunkert találunk, majd Bajánsenyére érve megnézhetjük a református templomot, a haranglábat vagy a gazdag helytörténeti gyűjteményt, mely betekintést enged az Őrségben élők múltjába.
Magyarszombatfát a Haricsa-hegyen áthaladva érjük el. Az előttünk tornyosuló domb igazi kihívás lehet számunkra, de feltolni is ér a bringát! A településre begurulva az őrségi fazekasság bölcsőjébe érkezünk. Az itt élő családok a 14. század óta foglalkoznak ezzel a mesterséggel. A településen található, 1790-ben épült zsúpfedeles fazekasház jelenleg tájházként működik.
A települést elhagyva rövidesen Velemérre érkezünk. Egy dombtetőn, a Papréten találjuk a híres Árpád-kori Szentháromság-templomot, melyet a „fény templomának” is neveznek.
Szentgyörgyvölgyre a közúton érkezünk. A Kossuth Lajos utcában áll a festett kazettás mennyezetű református templom, a Vörösmarty utcában pedig fazekas iparművészt is találunk. Magyarföld irányába hatalmas réteket, a réteken legelő szarvasmarhákat láthatunk. Erdők között haladva érjük el a Töllös tanösvényt, ahol a szálalóerdőkkel ismerkedhetünk meg.
Magyarföldre érkezve egy gyönyörű rét közepén találjuk a fatemplomot. Ezután utunk a Kerka patak vadregényes völgyébe vezet. Kerkáskápolna után a kavicsozott erdészeti út az erdők között vezet vissza az Őrség fővárosába, Őriszentpéterre.
A túra után érdemes megtekinteni a kisváros nevezetességeit, többek között az Árpád-kori Szent Péter-templomot, mellette a középkori téglaégetőt, illetve az Őrségi Nemzeti Park Natura 2000 látogatóközpontját, de vadászati kiállítást is megnézhetünk. Ebéd vagy vacsora alkalmával jutalmazzuk meg magunkat, és próbáljuk ki az Őrség olyan hagyományos ételeit, mint a dödölle vagy a tökös-mákos rétes.
Forrás: Aktív Kalandor