Jobb volt az idei síszezon itthon, mint az előző években

A 2024–2025-ös téli síszezonban a klímaváltozás hatásai és az azokhoz való alkalmazkodás ismét főszerepet játszott. A síterepeknek egyre nagyobb kihívást jelent, hogy az enyhébb időjárás dacára is tökéletes körülményeket biztosítsanak a sízőknek, akik egyre többen vannak. Fehér Gyula kiemelte, hogy Magyarországon már csak a hóágyúzott pályák az életképesek, mert a havazás annyira ritkává és kiszámíthatatlanná vált hazánkban, hogy az e nélkül a technikai plusz nélkül létező helyszínek üzemeltetése nem hóbiztos.

„Fontos, hogy egy hely hány napot üzemel, de a kapacitás és annak kihasználtsága számít igazán. Minden hely arra törekszik, hogy minél gazdaságosabban tudjon működni. Ezt többféleképp is el tudja érni, a hóágyúk korszerűsítésével az áramigény csökkenthető, az éttermek felújításával vonzóbb kiegészítő szolgáltatást tudnak nyújtani. Globálisan egyre többen síelnek, de a legnagyobb síterepek itthon is népszerűek. Mátraszentistvánon a kéthetes karácsonyi szünet alatt rekord forgalom volt” – mondta a Chernel István Sí és Turisztikai Klaszter alapítója és elnöke.

A szakember szerint megváltoztak az igények, a pályák ennek megfelelően a komfort síelés irányába kezdenek elmenni. A felmelegedés ellenére is egyre több ember szeretne megtanulni síelni. Itthon ezt immár 41 műanyag sípályán tehetik meg, szerencsére ez a szám folyamatosan növekszik. Fontos, hogy a magyarországi terepekre ne ugyanolyan szemmel nézzünk, mint az alpesi vagy tátrai síparadicsomokra. Itthon a gyerekek és a felnőttek egy lakhelyükhöz közeli helyszínen, viszonylag olcsón megismerkedhetnek a mozgásforma alapjaival, majd, amikor leesik az első hó, az iskolák igyekeznek valamelyik közeli, a határ másik oldalán lévő helyszínre kivinni a gyerekeket. Ettől függetlenül persze Mátraszentistván, Eplény, Sátoraljaújhely vagy Visegrád is nagyon jó síterepek, amiket mindenkinek érdemes felkeresni.

„Környezetvédelmi szempontból is indokoltabb itthon síelni, hiszen aki külföldre megy, legalább 300-400 kilométert kell megtennie autóval. A kimutatások alapján a magyar emberek évi 120 milliárd forintot költenek el valamelyik tőlünk nyugatra vagy északra lévő országban téli sport céljából. Ha ennek csak az egy százaléka itthon maradna, abból már nagy fejlesztéseket lehetne végrehajtani” – mondta Fehér Gyula.

Már így is számos nemzetközi szintű fejlesztés zajlik és van tervben: Mátraszentistvánon újabb sípályák létesülnek, épül egy négyüléses sífelvonó is; a Normafánál önkormányzati üzemeltetésű, hóágyúzott sífutópályán ismerkedhetnek meg a sporttal, egyébként hosszú távú elképzelés, hogy a „főváros felett” egy kisebb méretű alpesi sípálya is megvalósuljon, igaz, ez inkább a gyerekeknek lesz hasznos a limitált adottságok miatt. Budapesten egyébként mindig is nagy igény volt a téli sportokra, nem beszélve a hagyományokról, elég csak a közel száz éve megnyílt Síházra, vagy a ma már nem létező síugró sáncra gondolni.

„A sípályák jövőképe a négy évszakosságban rejlik, ez nemzetközi szinten is így van. Jó példa rá a sátoraljaújhelyi Zempléni Kalandpark, ahol az idén télen sajnos nem sikerült elég havat gyártaniuk az üzemeltetőknek, de a kalandpark és a nyolcvanas években megépített felvonó egész évben várja a látogatókat. Emellett olyan attrakciók is fellelhetők, mint a bobpálya, a jégpálya és a falmászó hely, nemsokára gokart pálya fog épülni. A Nemzeti összetartozás hídja igazi nemzetközi látványosság, amelynek hatására a külföldi látogatók száma százötven százalékkal nőtt, nemsokára egy ötcsillagos és egy négycsillagos szálloda is felépül” – mutatta be az ország keleti részének egyik legnépszerűbb turisztikai célpontját a szakember.A legtöbb hazai síterepen tehát a nyáron sem áll meg az élet, elég csak a nagy sikerű Libegők éjszakájára gondolni, ami az idén a tervek szerint július 12-én, szombaton lesz.