A Mecsek egy kincs, és ennek a koronagyémántja a Zengő és a Zengő-kilátó

A december 4-ei táblaavató ünnepségen elhangzott: a díj egyszerre elismerés a térség természeti értékeinek és azoknak, akik gondozzák, fejlesztik és népszerűsítik a túrahelyszíneket.

Az idei szavazás során a tíz döntős közül a legtöbb, 5752 voksot a Zengő-kilátó kapta az Aktív Kalandor honlapján lezajlott közönségszavazáson, amelyen több mint 15 ezer szavazat érkezett. A versenyben a látogatók arról dönthettek, melyik kilátó nyújtja a legkülönlegesebb élményt a hazai túraútvonalak mentén – figyelembe véve a panoráma szépségét, a környezet harmóniáját és az építmény állapotát.

A Zengő-kilátó az 1970-es években épült geodéziai toronyból alakult át a mai formájára: 2020-ban egy modern, acélvázas szerkezettel bővült, amely azóta is biztonságosan és kényelmesen szolgálja a látogatókat. Hat szintjéről páratlan kilátás nyílik a Keleti-Mecsekre, tiszta időben pedig a Balaton, a Villányi-hegység és a horvátországi Papuk vonulatai is láthatók. A csúcsot több turistaút, tanösvény és zarándokút is érinti, így a Zengő a természetkedvelők és a sportos túrázók egyik kedvenc célpontja. Az ünnepség felszólalói – Dr. Hargitai János országgyűlési képviselő, Dr. Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke, Gál Krisztián, Pécsvárad polgármestere, Dr. Csörnyei László, Hosszúhetény polgármestere, Schóber József, a Baranya Vármegyei Természetbarát Szövetség elnöke és Dr. Havasi Bertalan, a miniszterelnöki iroda helyettes államtitkára – egyaránt kiemelték, hogy a Zengő ma annak is köszönheti népszerűségét, hogy a térségben erős és aktív közösség áll a természeti értékek mellett. Többen felidézték a 2004-es zengői csata eseményeit, amikor helyiek, civilek és környezetvédők összefogása példát mutatott abban, hogyan lehet közösen kiállni egy hegy, egy táj és egy érték megőrzéséért. Dr. Őri László hangsúlyozta, hogy a kilátó megépítésének egyik legfontosabb célja éppen az volt, hogy méltó emléket állítson ennek a közösségi kiállásnak, és a Zengőt olyan formában tegyék hozzáférhetővé, amely egyszerre őrzi a múltat és szolgálja a jövő természetjáróit.

Az Aktív Magyarország jövőbeli fejlesztéseket indít a Mecsekben

Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a Zengő-kilátó sikere jól mutatja: a Mecsek rejtett értékei ma is erős vonzerőt jelentenek, és a térség számos pontja újrafelfedezésre vár. Felidézte, hogy az Év Kilátója kezdeményezést öt évvel ezelőtt azért indították el, hogy minél több, addig kevésbé ismert kilátó kerüljön fel a természetjárók térképére. Mint mondta, „a Mecsek kincs, és ennek a koronagyémántja a Zengő és a Zengő-kilátó”, ezért az Aktív Magyarország a Baranya Vármegyei Önkormányzattal és a Mecsekerdővel közösen új fejlesztéseket indít, amelyek célja, hogy a következő években magasabb színvonalú infrastruktúra és több szolgáltatás várja az ide érkező aktív turistákat. Hangsúlyozta: a térség turisztikai potenciálja még messze nincs kiaknázva, és a most induló beruházások abban segítenek, hogy a Mecsek még erősebben jelenjen meg Magyarország aktív turisztikai kínálatában.

Az idei szavazás második helyezettje a zempléni Megyer-hegyi kilátó lett 2771 szavazattal, a harmadik helyen pedig a börzsönyi Julianus-kilátó végzett 2407 vokssal. A tízes döntőben idén a mátrai Gortva–Jójárt-kilátó és a Thuróczy Lajos-kilátó, a fertő-tavi Gloriette, a bakonyi Szár-hegyi, a tisza-tavi Lábasház-, a balatoni Csere-hegyi, valamint az őrségi Kömpe Szeme kilátó is szerepelt.

A kampány célja, hogy a hazai kirándulók minél több tájat fedezzenek fel, és megismerjék az ország különböző kilátóiból nyíló panorámákat. Az Év Kilátója kezdeményezés így nemcsak az aktív életmódot népszerűsíti, hanem a természetjárás iránti kedvet is erősíti.

Az elmúlt évek győztesei között szerepel a balatonboglári Xantus János Gömbkilátó (2020), a tisza-tavi Bölömbika-kilátó (2021), a bükki Zsófia-kilátó (2022), a mogyoródi Szent László kilátó-kápolna (2023), valamint a pannonhalmi Boldog Mór-kilátó (2024).